Már hetek óta rágódom az alábbi témán, de most le is írom. Senki ne értse félre, de nem fér a bögyömbe, hogy miért van megkülönböztetés károsult, és károsult között? Károsultak a devizahitelesek, és károsultak a bróker csőd érintettjei is. Az előbbi társaság létszáma sokszorosa az utóbbinak. Ne mondja nekem senki, hogy a kormány devizamentő csomagjával, főleg a törvényben fixált árfolyamok átszámítása után, bármelyik ügyfél is jól jár, inkább sokkal rosszabbul. Nem részletezem, de majd a közeljövőben leesik az álla a sok félrevezetett ügyfélnek, hogy a tartozásuk minimum a duplája lesz az eredetileg felvett összegnek, és a törlesztőrészletük nem fog csökkenni az ígért százalékkal. Most mindenki hallgat, mint a kuka, mert benyalták a sok hülyítő szöveget, vagy csak belefásultak a sanyarú helyzetükbe. Korábban a devizahitelesekre azt a szégyenbélyeget sütötték rá, hogy nyerészkedők, és ezért megérdemlik a sorsukat. A mostani károsultak nem nyerészkedésből tették be a pénzüket a simlis cégekhez? A két eset között ráadásul van egy óriási különbség. Az egyiknél kölcsönt kértek és abból vettek valamit, a másik esetben egy meglévő pénz mennyiségét akartak megtöbbszörözni. Egy biztos, hogy a deviza hitelesek helyzete nem azonos a bróker károsultak helyzetével, mert amíg az egyik esetben az utcára kerülhetnek a családok, a másik esetben "csak" a megtakarításukat vesztik el. Az érintettek mindkét estben vesztettek, és a helyzetük szörnyű, és megbocsájthatatlan, de nem lehet a két esetet egy kalap alá venni. Felteszem a kérdést, hogy miért toleránsabb az állam és a közvélemény az egyik csoporttal, és a másikkal szemben miért nem? Talán azért van ez így, mert az egyikben az igazi kis emberek vannak, és őket probléma nélkül ki lehet golyózni, míg a másikban zömmel olyanok, akiknek több tíz-száz milliójuk volt, és vesztették el, azon túl a sok önkormányzat és vállalkozói csoport is ide tartozik, akik erőt képviselnek. Tudvalevő azonban, hogy a második eset kárpótlásával, amit nagyrészt a bankokkal akarnak lenyeletni, tulajdonképpen a közvagyont csapolják meg, azaz engem, téged, minket, Önöket, és nem a csalókat, tolvajokat. Szóval, megint kapott a társadalom egy nagy pofont a politikusi garnitúrától, és önként mehetünk a süllyesztőbe.