Freund Tamás, az MTA alelnöke a Nemzeti Agykutatási Program vezetőjeként kiemelte, hogy a most üzembe helyezett készülék alkalmazásával lehetőség nyílik neurobiológiai felfedező kutatásra, kutatás-fejlesztési tevékenységre a transzlációs medicina területén, MR-kutatási és diagnosztikai MRI-módszerek fejlesztésére, valamint pszichiátriai és neurológiai betegségekben érintett idegrendszeri folyamatok vizsgálatára strukturális és funkcionális MRI-módszerek segítségével.
Az új berendezés segítségével Magyarország javíthat az MR-alapú kutatás és fejlesztés területén nemzetközi viszonylatban jelentősnek számító lemaradásán is - tette hozzá. "Az MTA vezetése arra törekszik, hogy a hazai kutatások tervezése során a kutatók és a kutatóintézmények vezetői figyelembe vegyék a társadalmi és gazdasági szükségleteket, hogy a kutatási eredmények minél előbb hasznosuljanak" - fejtette ki az alelnök. Hozzáfűzte: a legégetőbb társadalmi problémákat nem lehet fellendíteni a tudomány bevonása, a kutatók felszerelései és a hasznosításban érdekeltek hatékony együttműködésének hiányában.
Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnöke és Pálinkás József korábbi MTA-elnök, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. MTI Fotó: Kovács Tamás
Az alelnök arról is beszélt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes "betegségteher" mintegy harmadáért. Az Európai Agytanács (European Brain Council) szakértői 2010-ben 30 európai ország agyi betegségekből eredő éves költségterhét 798 milliárd euróra becsülték, ami több, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a diabétesz költségei összesen.
"Ez Magyarországon sincs másképp: az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhét csak felfedezéseken alapuló új kezelések és megelőzési eljárások révén lehet érdemben csökkenteni" - tette hozzá. Ezért indította el a kormány 2013-ban a négyéves Nemzeti Agykutatási Programot, amely összesen 12 milliárd forintnyi forrást biztosított a Nemzeti Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból (KTIA).
A MRI készülék beszerzése 600 millió forintba került, az összeget a Nemzeti Agykutatási Program támogatásából és az MTA infrastruktúra-fejlesztési forrásaiból biztosították. A berendezés az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjának (AKK) új MRI-laboratóriumában kapott helyet.
Csépe Valéria, az MTA elnöki megbízottja az eseményen kiemelte: a helyszín nyitott laboratóriumként befogad bármely olyan kutatást, amely szakmailag, etikailag és forrás szempontjából is alkalmas arra, hogy méréseket folytasson. Az eseményen aláírták a kognitív idegtudományok és a transzlációs kutatások területén hatékonyabb MRI adatgyűjtési szekvenciák fejlesztését lehetővé tevő keret-megállapodást is.
Az készülék adta új kutatási lehetőségekről bővebben itt olvashat!
