Putyin már a tanácskozás kezdetén a kereskedelmi kapcsolatok további élénkítésére tett javaslatot görög vendégének. Utalt arra, hogy ennek összforgalma 2014-ben negyven százalékkal esett vissza az előző évhez viszonyítva. A sajtóértekezleten is szó esett arról, hogy megállapodtak egymással a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, különösen az energetika területén. Ciprasz ezzel kapcsolatban azt közölte, hazája érdekelt egy „görög” gázvezeték életre hívásában, amely aztán az Európai Unió más országaiba szállíthatná tovább a nyersanyagot.(Vélhetően a Török Áramlatra gondolt, ezt keresztelte át görögre.)
A görög miniszterelnök kifejtette, hazája nem ért egyet az Oroszország elleni szankciókkal, amelyeket a Krím-félsziget bekebelezése, illetve a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók támogatása kapcsán rendelt el az EU a Kreml ellen, ezért újfajta párbeszédre törekszik Moszkvával. Bár a találkozó előtt egyes hírek arról szóltak, hogy Ciprasz azt kéri, Oroszország enyhítse a görög mezőgazdasági termékekre kivetett megszorításait, Putyin azt közölte, hazája egyetlen állammal sem tehet kivételt, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne hozhatnának létre közös vállalatokat Görögországgal.
A Gazprom egyébként már 2013-ban 900 millió eurós ajánlatot tett a görög gázvállalatért, a DEPA-ért, később azonban az utolsó pillanatban visszavonta azt. A két politikus a sajtóértekezleten megerősítette, hogy Athén nem kért hitelt Moszkvától, vagyis nem orosz pénz révén akarja elkerülni az államcsődöt.
Bár tény az, hogy Görögország számára a Ciprasz-kormány hivatalba lépése előtt is fontos volt az Oroszországhoz fűződő viszony, a tegnapi viziten – minden állítás ellenére – nem feltétlenül a két ország közötti gazdasági kapcsolatok élénkítése volt az elsődleges. Szakértők szerint Görögország nehézségei lehetőséget adnak Vlagyimir Putyin számára az Európai Unió megosztására. Judy Dempsey, a Carnegie Europe elemzőintézet főmunkatársa a Bloombergnek elmondta, Alekszisz Ciprasz Moszkvát használja fel arra, hogy minél előnyösebb helyzetbe kerüljön a hitelezőkkel folytatott tárgyalásain.
Ciprasz azonban hamarosan harapófogóba kerülhet. Az Oroszországgal szembeni uniós büntetőintézkedések hatálya ugyanis júliusban jár le, meghosszabbításához a 28 uniós tagország mindegyikének hozzájárulására szükség van. Az athéni kormány ugyan többször is bírálta a szankciókat, így Ciprasz is elhatárolódott tegnap a büntetőintézkedésektől, nem valószínű, hogy megengedi magának az EU-val való újabb konfrontációt. „Politikai szempontból igencsak nehéz lenne egy tagállam számára, ha szembemenne az EU irányvonalával” – vélekedett Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter.
Igaz, arra azért a Kreml sem számít, hogy Athén szembefordul az EU-val a büntetőintézkedések miatt. „Irreális azt várni, hogy Görögország megvétózza a szankciókat. Ám ezek ellen fordíthatja a közhangulatot, s ez is hasznos” – fejtette ki Alekszander Lukjanov Oroszország-szakértő az AFP-nek.
Athén rendre azt hangoztatja, hogy az orosz kapcsolatok ápolásával nem a megosztás a célja, éppen ellenkezőleg, hidat akar verni az EU és Moszkva közé. Euklid Cakalotosz, a külgazdasági miniszter szerint ha megvan a lehetőségük a feszültségek enyhítésére, akkor élniük is kell ezzel a lehetőséggel. A görög gazdaság számára mindenesetre rossz hír, hogy az Eurobank becslései szerint az év első negyedévében a GDP 0,4-0,6 százalékkal csökkent.
