Napok óta vártunk ugyanis arra, hogy a Lázár János által vezetett, minisztériumi rangra emelt kormányfői hivatal kiadja azt a belső iratkezelési és pecséthasználati utasítást - vagy ismertesse annak idevágó szabályait -, amelyet elvileg a tárca közigazgatási államtitkárának kötelessége megalkotni és betartatni. Információink szerint ugyanis azzal ellentétes a kabinet állítása, miszerint március 9-én reggel személyesen vitte be a Quaestor-csoport egy munkatársa Tarsoly Csaba levelét Orbán Viktornak, s a levelet csak egy nappal később iktatták, így tudta a kormányfő még aznap, egy nappal hivatalos érkeztetése előtt emailben megválaszolni azt.
Forrásaink állítják: semmi esély sincs arra, hogy bármely egyszerű "munkatárs" személyesen vigyen be egy levelet az Országházban működő miniszterelnöki titkárságra, s hogy azt hivatalos ellenőrzés, biztonsági vizsgálat, s így az érkeztetési pecsét fölkerülése előtt kezébe vegye a miniszterelnök.
Érhető azonban, hogy Orbán Viktornak kínos: annyira jóban volt az azóta előzetes letartóztatásba került Quaestor-vezérrel, hogy személyesen is bejárhattak a parlamentbe annak munkatársai, s azonnal átvett leveleket, amelyeket Tarsoly neki címzett. Arra ráadásul napok óta nem hajlandó érdemben reagálni a kabinet, hogy volt-e a már - lapunk cikkei nyomán - elismert március 10-i egyeztetésen túl tárgyalás Tarsoly, s a kabinet bármely tagja, illetve az általuk megbízottak között. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanis állítja: januárban vagy február elején találkozott utoljára Tarsollyal, s akkor - csak néhány héttel a Quaestor csődje előtt - is befektetésekről tárgyalt az üzletemberrel. Nem tudni azonban - noha ellenzéki pártoknak volt idevágó kezdeményezése -, hogy más módon, akár telefonon vagy emailben tartott-e kapcsolatot a kabinet Tarsollyal azidő alatt, amíg a Quaestor-vezér a cége 150 milliárdos fiktív kötvénykibocsátása ügyében indult nyomozás ellenére szabadlábon volt.
Az viszont már tény, hogy Szijjártó intézett Tarsolynak diplomata-útlevelet 2013 áprilisában, illetve több állami eseményen együtt fényképezkedtek, például a moszkvai vízumközpont átadásán. És az is tény, hogy Szijjártó áldásával tett be a külügy több milliárd befektetendő forintot a Quaestorba. Ettől függetlenül, miután a kormányfő "jövőbe látó" tehetségének és Szijjártó "gyorsaságának" köszönhetően a külügy még idejében - épp a Questor első öncsődjének napján - kivette pénzét a cégből, a külügyminiszter nem is érzi magát felelősnek az ügyben. Ahogyan a földművelődésügyi miniszter sem azért, hogy "nem tudott" arról a csaknem félmilliárdnyi adóforintról, amely a Fazekas Sándor által másként hallott kormányfői utasítás ellenére egy brókercégnél maradt, s be is ragadt. De más kormányzati kapcsolatok is érdekesek lehetnek: a jelek szerint ugyanis Kiss Szilárd, a moszkvai nagykövetség volt agrárattaséja nemcsak egyes kormánytagokkal, hanem Tarsollyal is jó viszonyt ápolt. A kabinet jelenleg szintén előzetesben ülő bizalmasa - mint kiderült - két Quaestor-cégben is felügyelőbizottsági tag volt, az egyikben nyolc, egy másikban öt évig.
S miközben a kormány tagjai mossák kezeiket, egyre inkább látszik: a Quaestor és más brókercégek bedőlésével fővárosi és vidéki beruházások sorsa vált kétségessé, a kártalanításra váró kisbefektetők mellett pedig több önkormányzat is milliárdokat veszített. Almásfüzitő például a Buda-Cash mellett döntött, annak csődje miatt 700 millió forintot bukott el. A kemma.hu-nak mondta el a polgármester, Karánsebesy Lukács, hogy négy éve a PSZÁF tanácsolta nekik, hogy vigyék a település megtakarítását brókerházakhoz.
