A nol.hu-nak kormányzati források informálisan megerősítették, a Miniszterelnökségen már kész a semmisségi határozat tervezete, amelyet akár már a héten kézbesíthetnek a projektben részt vevő öt legnagyobb hazai mélyépítő cégnek. Vélhetően közülük eggyel van baja a kormánynak, a Közgéppel, és a lap úgy véli, a felfüggesztés és a felmondás valós oka a kormányfő és a Közgép-tulajdonosa, Simicska Lajos közötti háborúskodás.
A kormányzati retorikában továbbra is a kartellgyanú tartja magát, ám a múlt héten hiteles brüsszeli források cáfolták, hogy az Európai Bizottság egyáltalán foglalkozott volna az M4-es pályáztatásának és szerződéseinek kérdésével. Elé csak a kormány 2013-as támogatási igénye került, melyet a magas árra és a beruházás megalapozottságának hiányára hivatkozva elutasított. A kormány mindvégig azt tervezte, a hogy az építkezést 85 százalékban uniós pénzből finanszírozza.
A 110 milliárd forintos, és később még a kormány által 53 milliárddal megfejelt költségvetésű, 30 kilométeres autópálya szakaszon több híd, 27 egyéb műtárgy is épül, ezért tavaly még védelmébe vette a kilométerenként 4 milliárdos árat Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Most egyenként vizsgáltatja majd át a számlákat, hogy bizonyítékot szerezzen a kartellgyanúra, amit a cégek következetesen visszautasítanak és, bár ki még nem mondták, a háttérben már a perre készülhetnek.
A hazai útépítésben rendhagyónak számító torzó miatt sokan, különösen az építkezés környezetében levő településeken élők aggódnak, mert a nehézgépek által tönkretett utak felújítása is elúszni látszik.
Csepreghy: az Európai Bizottság munkatársai jelezték a kartellgyanút
Az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának munkatársai jelezték a magyar kormánynak, hogy az M4-es autópálya fejlesztésénél felmerül a kartellgyanú, amely lehetetlenné teszi a projekt uniós finanszírozását - mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden, hozzátéve, a kormány nem tett le arról, hogy a fejlesztési ciklus végéig az összes megyei jogú város - így Szolnok is - elérhető legyen gyorsforgalmi úton.
Csepreghy Nándor az MTI kérdésére kifejtette: az M4-es autópálya építését a kormány európai uniós források terhére tervezte megépíteni, mivel egy több mint 100 milliárd forintos beruházásról van szó. Az Európai Bizottság 2013-ban nem értett egyet a kormány tervével, hogy Szolnok felé autópálya épüljön, ezért a kabinet visszavonta a benyújtott tervezetet, és a bizottság szakértőivel együttműködve megkezdte a projekt átdolgozását, hogy újra benyújthassa azt elfogadásra az Európai Bizottságnak.
A helyettes államtitkár hozzátette, hogy az elmúlt másfél évben számtalan alkalommal tárgyaltak a bizottság szakértőivel, akik folyamatosan nyomon követhették a projekt alakulását. A bizottság regionális főigazgatóságának munkatársai jelezték a kormányt képviselő szakértőknek, hogy az M4-es fejlesztésénél felmerül a kartellgyanú, amely lehetetlenné teszi az uniós finanszírozást. Az uniós szabályok szerint ugyanis, ha egy beruházás értéke meghaladja az 50 millió eurót, akkor a tagállamok támogató döntésén kívül az Európai Bizottságnak is hozzá kell járulnia ahhoz, annak érdekében, hogy a projekt a későbbiekben uniós forrás terhére elszámolhatóvá váljon - magyarázta Csepreghy Nándor.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter március 26-án elrendelt egy belső vizsgálatot, amelynek április végén lesz eredménye, és ezzel párhuzamosan a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. leállította az építkezést - emelte ki.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, a kormány nem tett le arról a szándékáról, hogy a fejlesztési ciklus végéig az összes megyei jogú város elérhető legyen gyorsforgalmi úton, így Szolnok esetében is tartja magát korábbi terveihez.
