Még a 2000-es évek végén is csak „kísérletezésnek” számított az internetes reklám a nagyobb cégeknél, ma viszont már, ha plusz pénzük van, egészen biztosan a világháló áll a fontossági listájuk első helyén – hamarosan a hazai hirdetési piac legnagyobb szeletét is az online tudhatja magáénak, már a tavalyi reklámköltések alapján is. Míg 2013-ban 39,1 milliárd forintot fordítottak a cégek internetes reklámra, tavaly már 49,4 milliárdot. Ez a tavalyi 189 milliárdnyi reklámbevételnek csaknem a negyede; a netes piac masszív 20 százalékos növekedése majdnem elérte a tévés hirdetésekre fordított összegeket is, amely tavaly 50 milliárd volt – a szektor a 2013-as 45,6 milliárdnyi bevételével csak fele annyit nőtt, tehát a cégek szinte rohamosan elkezdték a neten költeni a pénzüket.
Úgy, hogy a piacon komoly hirdetőnek számító vállalatok büdzséjében csak mintegy öt éve kötelező tétel az internet. Ha a trend nem változik, a szektor az egyik nagy nemzetközi hirdetési szervezet, az Interactive Advertising Bureau hazai tagszervezetének vezetője, Novák Péter szerint is hamarosan átveszi a vezetést a tévé felett. Érdekesség, hogy 2000-ben még az egymilliárdot sem érte el a digitális reklámra költött forintok mennyisége, így 15 év alatt, az internet elterjedtségével gyakorlatilag megötvenszereződött a költések száma.
Jellemzően a bankok, autógyárak és távközlési cégek igyekeznek jelen lenni online, és bajban is lenne a magyar piac, ha nem tennék: ők állják a hazai netes hirdetések 48 százalékát. A tavalyi adatok szerint, míg a globális vállalatoknál 25 százalékkal többet költöttek, a hazai cégek csak 15-tel. (A legkedveltebb reklámok a bannerek, az összes költés 38 százalékát a társaságok erre fordítják – igaz, egyre kevésbé, 2011-ben még az internetes reklámbevételeknek a fele származott a reklámcsíkokból.)
Nem csoda hát, hogy a kormány is aktívan érdeklődik a szektor iránt, és valamiképpen szerepet vállalna a netes piacon – a Deutsch Tamás vezényelte internetes konzultáció is leginkább erről árulkodik, és hogy az állam valahogy mindenképpen beleavatkozna a piaci folyamatokba. Hiszen Orbán Viktor miniszterelnök tavaly, az internetadó botrányos ötletének elvetése után azzal visszakozott, hogy még mindig tudni szeretné, hová lesz az interneten keletkező „hatalmas extraprofit”. Bár azóta a fideszes EP-képviselő Deutsch többször kijelentette, hogy nem lesz internetadó, a konzultációra javasolt felhasználói kérdések alapján a többség ebben még mindig kételkedik.
Ugyanakkor Deutsch utalt arra, a konzultációs kérdések között biztosan lesz olyan, amely rákérdez, mennyire elégedett a felhasználó a saját szolgáltatójával, mennyit fizetne adott szolgáltatásért, vagyis elképzelhető, hogy szolgáltatóként maga az állam is megjelenhet a konzultáció tanulságainak levonása után. Pedig a magyar állam jellemzően nem szívesen költi pénzét az interneten: 2012-ben – a Katar Média legfrissebb adatai szerint – az összes állami költésnek csak 5 százalékát tette ki a szektor – ami összesen egymilliárd forintot jelentett – , és négy évvel korábban is csak 4-et. A kormánypárt a nagyoknak kedvez: ezen a bevételen az Index-tulajdonos CEMP, az Origo és a Sanoma „osztozhatott”. (Igaz, az elmúlt két évben a Fidesz elkezdte „felfedezni” a reklám erejét, és 2013-hoz képest 35 százalékkal többet költött hirdetésekre.)
Bár a vasárnapi zárva tartás igazán nem érinti a hazai reklámpiacot – hisz Novák Péter szerint „kommunikálni vasárnap is érdemes” –, a szakma egy része mégis változásokat vár. Hiszen a reklám legnagyobb felhajtó ereje a belső fogyasztás, és ha az emelkedik, annál nagyobb mértékben bővül a hirdetési piac, de ha csökken, akkor is erősebb a negatív hatás.
A reklámadó például így is negatívan hatott több társaságra,még ha a piac 7 százalékos növekedést produkált is, ezért a Magyar Reklámszövetség szerint „óvatos” az öröm: a reklámadó valódi hatása csak az idei költésekben fog lecsapódni.
