Hogy valójában meddig jutottak az egyeztetések során, erről egymásnak ellentmondó értesülések láttak napvilágot. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán kora hajnalban áttörésről tett említést. Úgy foglalt állást, hogy minden kulcsfontosságú pontban megegyezés született a Hatok, azaz az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, illetve Irán képviselői között.
Az iráni diplomácia vezetője, Mohammed Dzsavad Zarif is derűlátóan nyilatkozott, s reményét fejezte ki, hogy a munkát hamarosan le tudják zárni. Lavrov állításával szemben azonban egy amerikai illetékes az AFP-nek elmondta, még nincs megállapodás a kulcskérdésekről.
Nem feltétlenül tekinthető kedvező fejleménynek, hogy tegnap reggel Lavrov, továbbá Laurent Fabius francia, valamint Vang Ji kínai külügyminiszter is elutazott a tárgyalások helyszínéről, igaz, jelezték, hogy amit fejlemény történik, visszautaznak. Ezt követően az egyeztetések szakértői szinten folytatódtak.
Kedvező fordulat késő délutánig sem történt, az azonban egyértelműnek tűnik, hogy a felek eltökéltek a megállapodásban, bármeddig tartsanak is a megbeszélések. Az Egyesült Államok nem akarja, hogy kárba vesszenek az eddigi erőfeszítések, de Teherán is túl sokat veszítene a kudarccal. A német külügyminisztérium Twitter üzenetében azt írta, bár megállapodás még nem született, „látható a fejlődés”.
Abbasz Arakcsi iráni külügyminiszter-helyettes elmondta, a nézetkülönbségek továbbra is két kérdés körül forognak. Egyrészt a nukleáris kutatás jövője, másrészt a szankciók feloldásának üteme ad okot vitákra. Az előbbi azért kényes kérdés, mert meghatározhatja, hogy Teherán milyen messze kerüljön egy nukleáris bomba kifejlesztésétől. Sok szakértő attól tart, hogy Irán az új centrifugák révén rögtön a szerződés lejárta után nukleáris fegyvert állíthat elő.
Teherán ugyanakkor azt is követeli, hogy minden vele szemben elrendelt szankciót oldjanak fel. Azt is, amit az ENSZ, az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió rendelt el vele szemben. Teherán abba már beleegyezett, hogy a büntetőintézkedéseket fokozatosan oldják fel. Arakcsi azt közölte, amíg nem jutnak kompromisszumra minden kérdésben, addig nincs értelme semmilyen megállapodás aláírásának.
A Hatok és Irán már évek óta tárgyal a perzsa állam nukleáris programjáról. Azt követelik a perzsa államtól, adjon garanciákat arra, hogy atomprogramja békés célokat szolgál. A végső megállapodásra június végéig hagytak időt. Amennyiben kompromisszum születne a kérdésben, az az olajpiacra is komoly hatással lenne. Egyes becslések szerint ha Irán ismételten exportálhatna olajat, úgy a nyersanyag világpiaci ára 30 dollár alá süllyedhet.
Menedékjogot kért Svájcban egy iráni újságíró, a Hasszan Rohani elnökhöz közel álló Amir Hosszein Motagi, aki 2013-ban a jelenlegi államfő választási kampányát is segítette. Az újságírót az Iráni Diáktudósítói Szövetség (ISCA) delegálta a svájci városba. Tegnap egy londoni televíziós csatornában jelentette be döntésének hátterét. Azt közölte, bár Irán részéről sokakat küldtek újságíróként a tárgyalások helyszínére, valójában nem újságírókról van szó, hanem éppen az a feladatuk, hogy megszűrjék az információkat. „A lelkiismeretem nem engedi meg, hogy így végezzem a munkámat” – közölte.
