Továbbra is egymásnak teljesen ellentmondó értesülések látnak napvilágot a februárban a fővárosból elmenekült elnök, Abd Rabbo Manszúr Hadi sorsáról. Először azt közölték, elmenekült az országból, aztán azt, hogy még a déli kikötővárosban, Adenban tartózkodik. A legutolsó értesülés szerint, amelyet a szaúdi SPA hírügynökség tett közzé, valóban elhagyta Jement „szaúdi védelem alatt”. Csütörtökön este érkezett Rijádba, ahol Szalman királlyal is találkozik „két napos látogatása során”. Ezután Egyiptomba, az Arab Liga csúcstalálkozójára utazik. A tanácskozáson közös arab egység felállításáról születhet döntés, amely hasonló válsághelyzetekben azonnal bevethető lenne.
Rijád és több szövetségese Hadi kérésére avatkozott be a jemeni válságba. Az ügy előzménye, hogy a jól felfegyverzett síita huszik, akiket állítólag Irán támogat, tavaly szeptemberben elérték a fővárost, az év elején elfoglalták az elnöki palotát, majd a saját kormányukat ültették a hatalomba. Hadi elnök Adenbe menekült, de a térség országai, s az Egyesült Államok továbbra is őt ismeri el törvényes vezetőnek.
A Jemen partszakaszánál lévő, a Vörös-tengert az Indiai-óceánnal összekötő Bab el-Mandeb („ a siralom kapuja”) tengerszoros stratégiai szempontból jelentős. A tengeri úton szállított áruk forgalmának negyven százalékát e szoroson keresztül bonyolítják le. Aki tehát ellenőrzése alá tudja vonni ezt a szakaszt, az a globális kereskedelmet is befolyásolhatja. Egyiptom Jemenbe akkreditált nagykövete, Jusszuf al-Sarkavi kijelentette, hogy a tengerszoros egyfajta „vörös vonal” hazája számára.
Közben Irán tagadta, hogy támogatná a huszi lázadókat. Teherán azt állította, sem pénzügyi, sem katonai segítséget nem adott a síitáknak. Egy magas rangú iráni illetékes azt közölte, hogy hazája számára nem jön szóba katonai beavatkozás Jemenben.
Irán számára súlyos következményekkel járna egy esetleges jemeni katonai akció. Zsákutcába kerülnének ugyanis az ország nukleáris programjáról folytatott megbeszélések. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a Bild pénteki kiadásában reményét fejezte ki, hogy a Teherán és a Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között zajló tárgyalásokat nem befolyásolják a regionális konfliktusok.
