A szociológus-közgazdász a Diskurzus a romákról Magyarországon című konferencián fejtette ki: "Magyarországon nem volt cigány holokauszt, elég sok országban volt. Voltak cigányokkal szembeni atrocitások, de nem volt."
Németh ellen öt civil szervezet – a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a Romaversitas Alapítvány, a Partners Hungary és a Roma Sajtóközpont – is feljelentést tett, azonban az ügyészség álláspontja az, hogy Németh sem a tények tagadását, sem a kétségbe vonását, sem a jelentéktelen színben való feltüntetését nem követte el. Szerintük "a sérelmezett mondatot akként értette, hogy a cigány nemzetiséghez tartozókkal szemben elkövetett bűncselekmények a zsidó hitelveket vallókkal szemben elkövetett bűncselekményekkel nem azonosak, ne próbáljuk összehasonlítani".
Udvardi Márton, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda ügyvédje azt mondta, az indoklás nem több, mint jogi csűrés-csavarás. A Büntető törvénykönyv szerint ugyanis aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "Arról lehet vitatkozni, hogy jó-e a jogszabály, és szükséges-e a Btk.-val büntetni a holokauszt-tagadást, álláspontom szerint a hatályos passzusokban foglaltakat Németh György elkövette" – hangsúlyozta Udvardi.
Németh nem először okozott felháborodást kijelentéseivel: két éve szintén egy konferencián azt mondta: "én úgy tekintek a cigányságra mint egyfajta bomlástermékre".