Irak;Szíria;terroristák;Iszlám Állam;John Brennan;kalifátus;

Romba döntött füstölgő városok árán állítják meg a terrorszervezetet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GOKHAN SAHIN

- Meggyengült az IS?

Egyre több közel-keleti országban jelennek meg az Iszlám Állam terrorszervezethez csatlakozó helyi csoportok, de Irakban megállították előretörését. A sikert az Irán által támogatott iraki haderő érte el, ám nem mindenki tud ennek örülni, Irán régióbeli térnyerése miatt.

Az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet tavaly nyáron néhány nap leforgása alatt foglalt el tekintélyes területeket Irakban és Szíriában, s kiáltotta ki ott az iszlám kalifátust. A lendületesen terjeszkedő terrorcsoport ellen felállt az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció, amely tavaly szeptember óta légicsapásokat, naponta átlagosan 8-12-t hajt végre a terroristák állásai ellen, de sokáig hatástalannak bizonyult. Az első szárazföldi sikereket az iraki kurd erők érték el, Kobani visszafoglalásával, az utóbbi napokban pedig az Irán által támogatott iraki hadseregnek sikerült jelentősebb győzelmeket felmutatni a rettegett terrorcsoport ellen.

Sikerült megtörni az Iszlám Állam lendületét és megállítani a terjeszkedését Irakban és Szíriában. Már nincsenek előretörőben, ellentétben a hónapokkal ezelőtti állapottal – nyilatkozta tegnap John Brennan a CIA vezetője a Fox News amerikai hírtelevízióban. Brennan szerint a légicsapások mellett az iraki hadseregnek köszönhető a terrorcsoport megállítása. A CIA –vezér azonban azt is megjegyezte, annak ellenére, hogy Irán és az Egyesült Államok egyaránt harcot folytat az IS ellen, ő nem mondaná Teheránt Washington szövetségesének ebben a küzdelemben.

Hasonló álláspontra helyezkedett múlt héten elődje, David Petraeus is, állítva, hogy az Irán által támogatott síita milíciák nagyobb veszélyt jelentenek Irak stabilitására és a regionális egyensúlyra, mint az IS. "A jelenlegi iráni vezetés nem a szövetségesünk a Közel-Keleten. Az végeredményben a probléma, és nem a megoldás része. Minél inkább azt látni, hogy Irán dominál a régióban, annál inkább felhevül a szunnita radikalizmus, és muníciót kínál az olyan csoportoknak, mint az Iszlám Állam" – mondta a CIA volt vezetője.

Tegnap Tunézia belügyminisztériuma közzétette a biztonsági kamerák által rögzített képsorokat a tuniszi Bardo Múzeum elleni, 23 halálos áldozatot követelő szerdai merényletről, amelynek elkövetését az Iszlám Állam vállalta magára. Bédzsi Káid esz-Szebszi államfő megerősítette, hogy hárman követték el a merényletet, közülük kettőt agyonlőttek a biztonsági erők, de a harmadik támadó valóban elmenekült. "Biztosan nem fog messzire jutni" – jelentette ki az államfő.

„Ezek a kegyetlen kisebbségi csoportok nem ijesztenek meg bennünket" – mondta, hozzátéve, addig fognak harcolni ellenük, míg egytől egyig fel nem számolják őket. A hatóságok azonosították a lelőtt merénylőket, mindketten húszas éveikben járó tunéziai állampolgárok, akik Líbiában kaptak fegyveres kiképzést. Az Iszlám Állam eddig háromezer tunéziait toborzott a szíriai és iraki összecsapásokban való részvételre.

Európát riogatja Párizs
"Nem az a kérdés, hogy lesz-e ismét támadás Franciaországban és Európában, hanem az, hogy hol és mikor" - mondta Manuel Valls miniszterelnök csütörtökön, a terrorveszély növekedésével indokolva a titkosszolgálatok jogköreinek megerősítését célzó kormányzati törvénytervezetet. Valls szavait támasztották alá a hét végén név nélkül nyilatkozó titkosszolgálati források. "A fenyegetettség állandósult. Nem telik el nap riadó nélkül, Szíriába vagy Irakba dzsihadistákat toborzó hálózatok leleplezése nélkül" - mondta egy védelmi forrás.
A terrorelhárítás szerint Franciaországban máris 1900, a dzsihadista körökkel kapcsolatban álló embert tartanak megfigyelés alatt, a megfigyelt személyek száma pedig robbanásszerűen nő, a hatóságok pedig csak minden második, Szíriába utazó dzsihadistajelöltet tudnak kiszúrni elindulása előtt. A terrorveszélyt Párizs szerint az is növeli, hogy rivalizálás folyik az al-Kaida és az IS között, ami egyre összetettebb és nagyobb szabású akciókat fog eredményezni. Ezek célpontjai a repülőterek lehetnek, állítják francia védelmi források.



Az izlandi lakosság többsége, mintegy 63 százaléka ellenzi, hogy a reykjaviki kormány március 12-én visszavonta az ország európai uniós csatlakozásra vonatkozó kérelmét, arra hivatkozva, hogy Izland érdekeit jobban lehet az EU-n kívül képviselni.