Bioritmus;őssejtek;Országos Vérellátó Szolgálat;Délmagyarország;őssejt bankok;Merhala Zoltán;

Fotó: Thinkstock

- A jövő reménye az őssejt

Komoly üzletággá nőtte ki magát Magyarországon az őssejtek levétele és tárolása – írja a Délmagyarország. A lap szerint a szülők gyakran több százezer forintos költségbe verik magukat - sokszor hitelt is igénybe véve -, csakhogy megnyugtassák a lelkiismeretüket. A döntés nem egyszerű, hiszen vannak, akik egyértelműen pártolják és vannak olyanok is, akik számára nem egyértelmű a válasz.

A levétel-tárolás okozta kétkedés annak köszönhető, hogy az ezzel foglalkozó őssejt bankok gyakran több százezer forintot kérnek a mintát eltetetni kívánó szülőktől, de a sejteket később szinte alig használják fel. Az ok mégsem a bankokban, inkább a rendszerben keresendő.

Merhala Zoltán, a FH Biobank Hungary Kft. ügyvezető-igazgatója szerint alapvetően két lehetősége van az őssejt mintát eltetetni kívánó szülőnek: az egyik, hogy saját gyermeke számára leveteti és fizet annak őrzéséért, a másik, hogy adományként felajánlja egy állam által működtetett sejtbanknak. Ilyen intézmény azonban Magyarországon nem létezik . Csupán az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) végez hasonló feladatokat, vagyis hogy adatbázisában rögzíti azon személyek adatait, akik alkalmasak őssejtet adni a rászorulóknak. Sejtet azonban ők sem tárolnak.

A világon eddig több mint 26 000 köldökzsinórvér-őssejt transzplantációt végeztek. A köldökzsinórvérben található vérképző őssejtek képesek újraépíteni immun- és vérképző rendszerünket. Ma az őssejteket több, mint 70 elsősorban vérrel és vérképzéssel kapcsolatos betegség – mint például leukémiák, limfómák, bizonyos vérszegénységek, egyes immunhiányos betegségek, hemoglobinképzési problémák – kezelésében használják.

- A köldökzsinórból nyert őssejtek elsősorban az egyes betegségek okozta elhalt sejteket pótolják, de számos vérképzőszervi betegség gyógyítására is alkalmas – mondta Merhala Zoltán. A szakember kiemelte, a köldökzsinórvér terápia 1988 óta létezik Magyarországon, de kutatása mára számos új irányt vett. Vagyis elképzelhető, hogy az őssejt segítségével akár a cukorbetegség is gyógyíthatóvá válik a jövőben, így egyáltalán nem lesz szükség inzulinra - tette hozzá.

Lapunk a témával kapcsolatban megkereste az egyik legnagyobb magyar őssejt bankot, a Cord Blood Centert (CBC), hogy megtudjuk tapasztalataik szerint minek köszönhető a mintatárolás népszerűsége. A cég válaszlevelében közölte, ők is szembesültek már ezzel a jelenséggel, ugyanis a szolgáltatás igénybevétele azokban az országokban, ahol a cég jelen van, folyamatosan növekszik.

Az emberek a nemzetközi és a magyar tapasztalatok, az elérhető tudományos ismeretanyagok és a potenciális lehetőségek figyelembe vételével döntenek a sejtbanki szolgáltatás mellett - válaszolták. - Ez egyébként hasznos perspektíva a szülők számára, a magzati eredetű őssejt ugyanis sokkal jobb képességekkel bír, mint a későbbiek során, például a csontvelőből levett minta – tette hozzá Merhala.

Az eljárásban nagyon fontos szempont annak minősége. A legtöbb őssejt bank az erre vonatkozó szerződésben 1-20 évig terjedő időtartamot jelöl meg, vagyis ennyi időre vállalják, hogy laboratóriumi körülmények között tárolják a levett mintákat. Ezzel kapcsolatban felmerülhet, hogy a mintáknak van-e szavatossági idejük, aminek lejárta után azok használhatatlanná válnak.

Erre vonatkozóan a CBC munkatársa közölte, a laboratóriumi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a köldökzsinórvér több évtizedes – 23 és fél év - tárolást követően is még mindig hatékony forrása a transzplantációt szolgáló őssejteknek. Fontos tehát a tárolási idő, de az érdemben nem befolyásolja a minták felhasználhatóságát. S mi történik azokkal a mintákkal, amelyek nem kerülnek felhasználásra? A CBC csak a minták megőrzését vállalja. A szerződés lejárta után az ügyfelek egyénileg dönthetnek arról, hogy megsemmisíttetik, vagy felajánlják azokat kutatási célra.

Az őssejt használata hazánkban egyelőre csak a klinikai kipróbálás szintjén áll – mondja Merhala. A szakember szerint azonban érdemes a jövőbe tekinteni, és bizalmat szavazni az ehhez kapcsolódó eljárásoknak.

Semmitmondó, de furcsa választ kapott Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztertől Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője arra a február végi írásbeli kérdésére, amelyet Vitézy Tamás horvátországi kikötőinek és szállodáinak állami kézbe vételével kapcsolatban tett fel. Szabó ezért újabb kérdésekkel fordul a miniszterhez. A képviselőt mindenekelőtt az érdekli: igazak-e azok a sajtóhírek, amelyek szerint a magyar állam meg akarja vásárolni Vitézy adriai tulajdonát.