Matolcsy György;MNB;növekedési hitelprogram;

FOTÓ: Népszava

- Matolcsy újra beindítja a pénzpumpát

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 500 milliárd forintos keretösszeggel hétfőtől elindítja a növekedési hitelprogram plusz (nhp+) konstrukciót, amellyel a jegybank célja az nhp-ból eddig kimaradt mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez jutási lehetőségeinek javítása - közölte a jegybank.

Az új monetáris politikai eszköz keretében a hitelintézeteknek nyújtott likviditáshoz kockázatmegosztás kapcsolódik: a kockázatosabb vállalkozások számára történő hitelezés ösztönzése érdekében a jegybank – időben és összegben korlátozott mértékben – megtéríti a bank hitelezési veszteségét - olvasható az MNB honlapján.
Matolcsy György, az MNB elnöke február 18-án jelentette be, hogy a jegybank új, célzott monetáris lazító eszközt vezet be az nhp+-szal a kis- és középvállatok (kkv) hitelezésének támogatására.

Az nhp+ keretében csak új hitel nyújtható, meglévők kiváltására nincs lehetőség. A nagyobb növekedési hatás érdekében a konstrukció a beruházások finanszírozását helyezi előtérbe, így az egy kkv-nak nyújtott hitelek minimum 70 százalékának új beruházási hitelnek (ideértve a pénzügyi lízinget is) kell lennie, a forgóeszköz-jellegű finanszírozás a kkv-nak nyújtott hitelek legfeljebb 30 százalékát teheti ki.

Annak érdekében, hogy az nhp+ keretében minél több kisebb, kockázatosabb vállalkozás jusson pénzhez, a nyújtható hitelek alsó és felső határa egyaránt alacsonyabb az nhp-ban meghatározott értékeknél: az új konstrukcióban a legalacsonyabb hitelösszeg 1 millió, míg a maximális hitelösszeg 500 millió forint lehet - írja az MNB.

A jegybank a bankokkal egyeztetve alakította ki a konstrukció részletes feltételeit; az erről szóló tájékoztató az MNB honlapján érhető el.
A hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedéshez szükséges tartós hitelezési fordulat elérése érdekében indította el az MNB "az nhp-val számos feltétel tekintetében megegyező, de attól különálló" nhp+ konstrukciót. Jelenleg számos hitelképes kkv nem jut finanszírozáshoz az nhp keretében, az nhp-n kívül pedig még a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben is csak rövid futamidőn, indokolatlanul magas kamatok mellett kap hitelt - fejti ki a jegybank.

Az MNB a kkv hitelpiac ezen "torzulásának" csökkentését szeretne elérni a vállalkozások még szélesebb körének hitelhez jutási lehetőségeinek elősegítésével. A jegybank az nhp+ konstrukció 2015. február 18-i meghirdetése óta több egyeztetést folytatott a hitelintézetek szakértőivel, és a részletszabályokat a konzultációk során kapott visszajelzések figyelembe vételével alakította ki.

Az nhp+ 500 milliárd forintos keretösszege erejéig a hitelintézetek által a jegybanktól igénybe vehető 0 százalékos refinanszírozási hitelek az nhp-hoz hasonlóan kkv-k hitelezésére fordíthatók, maximum 2,5 százalékos kamatláb felszámítása mellett, azonban az nhp+ keretében nyújtott jegybanki likviditásnyújtáshoz korlátozott mértékű jegybanki kockázatátvállalás is társul. Az MNB az 5 éven belül nemteljesítővé váló ügyletek vonatkozásában téríti meg az elszenvedett hitelezési veszteség felét, az összes térítés azonban portfóliószinten is korlátozott: egy hitelintézet esetében sem haladhatja meg az általa a konstrukció keretében nyújtott hitelek fennálló állományának 2,5 százalékát évente, 5 éven keresztül.

A jegybanki veszteségtérítést a hitelintézetek akkor kérhetik, ha a hitel első részletének folyósításától számított 5 éven belül, de legkésőbb 2020. december 31-ig a kkv adós nem képes lejárt tartozásának eleget tenni, vagy egyéb olyan esemény következik be, amelyből eredően a hitelintézetnek az ügylet kapcsán tőkevesztesége valószínűsíthető - olvasható a közleményben. A veszteséget akkor téríti meg az MNB, amikor már az összes biztosítékot érvényesítették, azaz további megtérülés nem várható, és a követelést a hitelintézet leírja.

Kiemelkedő magyar sikerrel zárult a 23. Destillata, a pálinkák, likőrök, whiskyk és egyéb párlatok legrangosabb európai versenye Kismartonban (Ausztria) az Esterházy kastélyban.  Idén 14 ország 162 főzdéje vett részt a megmérettetésen, mintegy 1 500 tétellel pályázva, Magyarországot pedig 25 főzde képviselte. A verseny legnagyobb elismerését is magyar főzdének ítélte a zsűri: az Agárdi Pálinkafőzdét választották az Év Párlatfőzdéjének, egyik alapító-tulajdonosa, Vértes Tibort pedig az Év Főzőmestere lett, az osztrák, német, magyar, olasz, svájci, román, szerb, holland és argentin párlatok versenyében. A magyar főzdék kiválóan szerepeltek a párlatok európai bajnokságának is nevezett rendezvényen: összesen 163 érmet (6 Év Párlata, 7 arany, 62 ezüst, 88 bronz) szereztek a különböző versenykategóriákban. Ennek köszönhetően a 3. legtöbb díjat a magyar nevezők nyerték.