Kínos diplomáciai alkudozás folyik Stockholm, London és Quito között azóta, hogy Julian Assange 2012 augusztusában menedékjogot kért Ecuador londoni nagykövetségén. A Wikileaks-alapító azt követően vonult be a misszió területére, hogy Svédország a kiadatását kérte Nagy-Britanniától. A 43 éves ausztrál nevét akkor ismerte meg a világ, amikor az általa létrehozott leleplező portál az átláthatóság jegyében több mint 200 ezer titkos amerikai követségi iratot hozott nyilvánosságra, kínos helyzetbe hozva az amerikai diplomáciát. Stockholm nem emiatt kérte kiadatását, hanem azért, mert - még 2010-ben - két svéd nő is feljelentette a Wikileaks főnökét, nemi erőszak, szexuális zaklatás miatt. Assange tagadja a vádat, s úgy véli, politikai szándék húzódik meg az ellene indított svédországi eljárás mögött. Azért kért menedékjogot Ecuadortól, mivel attól tartott, hogy ha Stockholmba vinnék, a svéd kormány kiadná az Egyesült Államoknak, Washington pedig - a kémkedési törvény alapján - súlyos börtönre ítélheti.
Assange ügyvédei mindeddig hiába kérték a svéd ügyészséget, hogy tartsák meg Londonban a meghallgatást, mivel követségi Svédország eddig minden kérelmet elutasított, a bíróság rendre Stockholmba idézte be a Wikileaks alapítóját, aki azonban nem tudott megjelenni. Ha ugyanis ki tette volna a lábát a követségről, a londoni rendőrség azonnal őrizetbe vette volna. A védők legutóbb már a svéd legfelsőbb bírósághoz nyújtottak be kérelmet az ügyben. Az ecuadori diplomácia több alkalommal közbenjárt Assange ügyében a brit kormánynál, de nem jutottak előbbre, Cameronékat köti az európai elfogató parancs. A londoni rendőrség ugyanakkor nyilvánosságra hozta, komoly összegekbe kerül az ecuadori követségnél a 24 órás védőőrizet fenntartása. A londoni külügyminisztérium már jelezte a svédek felé, a brit kormány hozzájárulna ahhoz, hogy az ecuadori követségen tartsák meg Assange meghallgatását. A quitói kormány is sürgette volna ezt a megoldást, hogy véget vessenek a misszión kialakult, mindenki számára kényelmetlen helyzetnek.
Úgy tűnik, most áttörés következhet be az ügyben. Marianne Ny svéd ügyész, aki Assange szexuális zaklatási ügyében a nyomozást vezeti, jelezte, kész Londonba utazni és az ecuadori követségen megtartani a meghallgatást. Ott vennének DNS-mintát is a nemi erőszakkal gyanúsított férfitól. Assange ellen hivatalosan még nem is emeltek vádat, a meghallgatást követően hoznak erről döntést. A svéd ügyészség nem szívjóságból lett engedékenyebb, hanem azért, mivel a vádak egy részében a svéd törvények értelmében 2015 augusztusáig van lehetőségük a vádemelésre. A svéd ügyésznő korábban arra hivatkozott, hogy a meghallgatás "minősége" sérülne, ha Londonban kerítenének rá sort, s a pert egyébként is Stockholmban tartanák meg. Ny most jelezte, a brit és az ecuadori kormány engedélyét kéri ahhoz, hogy Londonban hallgathassa meg a Wikileaks főnökét. A brit Guardian szerint ha az ügyész nem látja megalapozottnak a gyanút Assange ellen, kötelessége ejteni a vádat. Ez pedig azt jelenti, hogy Assange szabadlábra kerülhet.
A svéd legfelsőbb bíróság egyébként e héten kezdte meg Assange beadványának vizsgálatát. A taláros testület a svéd főügyész, Anders Perklev állásfoglalását kérte egyfelől a nyomozás lebonyolítása, másfelől az arányosság ügyében. Assange védői ugyanis arra hivatkoztak, hogy az Assange ellen felhozott, nem igazolt vádakkal nem áll arányban, hogy már évek óta súlyosan korlátozzák a férfi személyes szabadságát. Egy fellebbviteli bíróság tavaly novemberben bírálta a svéd ügyésznőt, amiért évek óta nem mozdítja előre az ügyet. Ny szóvivője most külön kiemelte, hogy saját hatáskörében döntött, a svéd ügyészek függetlenek, s a legfőbb ügyész sem utasíthatja őket, hogyan járjanak el egy ügyben.
Assange egyik ügyvédje, Per Samuelson üdvözölte a svéd ügyész döntését. "Ezt a megoldást sürgettük négy év óta" - közölte. A svéd ügyvédi kamara elnöke, Anne Ramberg szerint már régóta meg kellett volna hozni ezt a döntést.
