A Horn-kormány alatt megvalósított gazdasági stabilizációs program, vagy ahogy akkor hívták, a Bokros-csomag, tegnap volt éppen húsz éves. Egy ebből az alkalomból rendezett, Áldás vagy átok című, a Szabadság és Reform Intézet által szervezett csütörtöki konferencián program egyik kidolgozója, Surányi György, akkori jegybankelnök így emlékezett vissza: A költségvetési és a pénzpolitika szigorú összhangja a Bokros-csomag eredményességének egyik kulcseleme volt, azonban az egyensúly 2001 után felbomlott, így a magyar gazdaság az export, a beruházások, a külföldi tőke hajtotta növekedési pályáról áttért a felelőtlen kiadások és fogyasztás húzta növekedési pályára, amely sokak számára vonzóvá tette a devizahitelek felvételét.
A jelenlegi kormánypárt retorikájában mindig ellenségesen állt hozzá a stabilizációs programhoz - emlékeztetett a két évtizeddel ezelőtt történtekre a csomag névadója, Bokros Lajos, aki egyetlen esztendeig, 1995-től állt a pénzügyi tárca élén, de ez alatt Horn Gyula kormányfőt is maga mellé állítva sikeresen hajtotta végre a válság szélére sodródott Magyarországon a makróegyensúlyt, a tőkeemeléses privatizációt, valamint a gazdasági hatékonyság növekedését. Olyan körülmények között irányította pénzügyi tárcát, amikor a szocialistákat megelőző jobb-közép kormányzat felelőtlen bér- és nyugdíjemeléseket hajtott végre, és elkötelezte magát egy olyan világkiállítás megrendezése mellett, amelynek a gazdasági háttere nem volt adott. Ennek orvoslásáról a Bokros Lajost megelőző pénzügyminiszter, Békesi László így fogalmazott: pótköltségvetést nyújtottak be, hozzákezdtek a felesleges kiadások lefaragásához, és szándékukban állt egy IMF készenléti hitel felvétele, illetve a német kormánytól is segítséget vártak, az ország újraegyesítését elősegítő közreműködésünkért. Ez azonban 1994 őszén még nem kapta meg az 58 százalékos parlamenti többséggel rendelkező (az SZDSZ-szel együtt 76 százalék) MSZP támogatását, ugyanis mindkét potenciális hitelnyújtó megszorításokhoz, az államháztartás rendbetételéhez kötötte a segítségnyújtást. (A súlyos beteg Békesi László előadását Bokros Lajos olvasta.) Egy határozott lépés megtételét az is sürgette, hogy az abban az időben lezajlott mexikói gazdasági válsághoz hasonlították Magyarország állapotát. A kormány azonban félt a szocialistákat erőteljesen támogató szakszervezetektől, viszonylagos közelségben volt még az 1990 őszi taxisblokád. A miniszterelnök a társadalmi ellenállást is vállalva, végül 1995. március 12-én, vasárnap rászánta magát, hogy az időközben lemondott Békesi Lászlót egy új szellemiségű stabilizációs program végrehajtására képes pénzügyminiszterrel Bokros Lajossal váltsa fel. (A gondosan előkészített Bokros-csomagot teljes mértékben támogatta a Magyar Nemzeti Bank is!)
A Bokros-csomag annyiban volt egyedülálló - mondta Draskovics Tibor későbbi pénzügyminiszter, hogy előzetesen bemutatták a valós gazdasági helyzetet, ismertették a célokat, az ehhez igénybeveendő eszközöket. Bár kezdetben nagy mértékű bizalmatlanság övezte a programot - mondta az egykori tárcavezető -, ám az eredmények láttán egyre nagyobb lett a támogatottsága. Az importot vámadóval korlátozták, a túlértékelt forintnál csúszó leértékelést vezettek be. Még 1994 nyarán lemondták a világkiállítás megrendezését. (A Horn-kormányt követő első Orbán-kormány mind a kettőt változatlan formában tovább vitte.) Létrehozták a Magyar Államkincstárat és az Államadósság Kezelő Központot. A privatizációs bevételeket csak az államadósság csökkentésére lehetett fordítani. A GDP arányos államadósság akkor 90 százalékos volt, és ez a kormányzati ciklus végére 52 százalékra csökkent. A munkanélküliség a ciklus eleji 11 százalékról 5,5 százalékra csökkent. A recessziót sikerült elkerülni.
A szociális áldozatokról Surányi György beszélt: például a reáljövedelmek két év alatt 10 százalékkal csökkentek. A csomag nagy sikerét a hitelminősítők is értékelték, az elmúlt negyedszázadban egyedülálló módon Magyarország hitelminősítése BB-A-kategóriásra javult.
A Horn-kormányzást követően, 2001-ben megborult a gazdasági egyensúly - mondta az egykori MNB-elnök. A külföldi tőke beáramlása helyett a fogyasztás került előtérbe. Ez a felelőtlen költségvetési politika nagy károkat okozott.
Hasonló programot hajtott végre Lengyelországban Leszek Balcerowicz egyetemi tanár, volt miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter és jegybankelnök. Stabilizációs és szerkezetátalakító programját hazájában sokkterápiának nevezték. Tegnapi felszólalásában - udvariassági okokból - a magyarországi jelenlegi helyzettel nem foglalkozott, ám érdekes párhuzamot vont a putyini Oroszország és Orbán Viktor Magyarországa között. Egy kapitalista országhoz demokráciára és jogállamiságra van szükség - hangsúlyozta. Ez nem nélkülözheti a nyílt gazdasági és politikai versenyt. A putyini Oroszországban a kormány és az állam korlátozó funkciót tölt be, a titkosszolgálatok szerepe megnőtt. (Leszek Balcerowicz megjegyezte: Magyarországon az ellenzéket még nem fenyegeti életveszély.) A rendszer eltávolodott a Nyugattól, annak mintától.
Az ilyen országok vezetői a korábbi időszakkal szembeni elégedetlenséget kihasználva kerülnek hatalomra. Jellemzőjük, hogy tehetségesek és demagógok. Eredményességükhöz gyakran a szerencse is párosul. Kialakul egy politikai sokk az ilyen országok ellenzékén belül. Arra viszont nincs válasz, hogy miképpen lehet ezt megakadályozni. Éppen ezért azt tanácsolta az ellenzéknek: Szerveződjenek, szerveződjenek!
