Az oktatási kormányzat ahelyett, hogy például a kommunikáció- és médiatudomány alapszak megszüntetését tervezgetné, inkább kötelezhetné munkatársait egy-egy ilyen képzés elvégzésére, mert amit szerdán kommunikációs szempontból műveltek, minősíthetetlen. A kormány által feleslegesnek, gazdasági szempontból nem megtérülőnek gondolt egyetemi és főiskolai szakok száműzetéséről szóló híresztelések valamennyi felsőoktatási intézmény bölcsész és társadalomtudományi karának vezetését megrázták; hiába próbáltunk több kari vezetőt elérni, a kialakult zűrzavarban nem tudtak vagy nem akartak válaszolni. A híreket úgy ahogy cáfolni igyekezett a humánminisztérium, délután hivatalos vagy félhivatalos, egymásnak is ellentmondó közlemények és nyilatkozatok tömkelege látott napvilágot.
A felsőoktatás átalakítása körül kialakult fejetlenség szerdán totális kommunikációs káoszba csapott át. Az EMMI által hangulatkeltésnek aposztrofált, meg nem nevezett egyetemi forrásokra hivatkozó híradásokra sehonnan sem érkezett világos, megnyugtató válasz. Egyvalami azonban egyértelművé vált: még a leginkább érintettek, a felsőoktatásban dolgozó oktatók, kari vagy intézeti vezetők számára sem világos, pontosan mit is tervez a kormány. Ahogy oly sok más területen, itt is a folyamatos mellébeszélés, ködösítés folyik, a kommunikáció pedig már a legfelsőbb szinteken elakad. Ám ami talán még ennél is ijesztőbb - és ami szerdán ugyancsak kiderült -, hogy neves oktatási szakemberek és egyetemi oktatók - annak ellenére, hogy a hírekben szereplő eszetlen kormányzati terveket a gyakorlatban kivitelezhetetlennek tartják -, mégis úgy gondolják: bármi megtörténhet.
Megtörténhet, hogy a kormány észérvek nélkül, önkényesen egyetemi szakokat szüntet meg. Ma már teljesen elképzelhető az is, hogy államosítják az újságíróképzést annak érdekében, hogy a hazugsággyár közmédiának engedelmes szolgálókat termeljenek, s tökéletesítsék a hírek narancsra színezésének művészetét. Megtörténhet, hogy az egész oktatási rendszert úgy deformálják, ahogy nekik teszik. S hogy mégis miért? Azért, mert elhitetjük velük, hogy bármit megtehetnek.
