Az Együtt a törvény elfogadása után az ombudsmanhoz fordul, hogy Székely László kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál (AB) a paksi bővítés egyes adatait harminc évre titkosító törvény megsemmisítését. Az LMP a többi ellenzéki párt támogatásával szintén az AB-hez kíván fordulni.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke a Népszavának elmondta, a nemzetbiztonságilag érzékeny adatok védelme miatt nem kellett volna a törvényt módosítani, mert vannak megfelelő jogszabályok.
Az LMP társelnöke azokra a kérdésekre vár választ, hogy a paksi beruházás mennyibe kerül, mit kap az ország a pénzéért, milyen ütemezéssel, mikorra készül el, mikorra térül meg, mennyibe kerül majd az áram.
Szél közölte, a kormány érvelésében durva hiba arra hivatkozni, hogy a magyarhoz hasonló titkosítás a nemzetközi standard. A kormány előszeretettel hivatkozik a finn példára, ám ott az atomerőmű építkezésben nincs adófizetői euró, ugyanis magántőkéből létesül. Ennek ellenére nagyobb a létesítmény körül a nyilvánosság mint itthon. Az épülő francia atomerőmű honlapján megtekinthető az ütemterv, az alvállalkozói szerződések és a többi fontos adat.
Az LMP álláspontja, hogy a titkosítással a Fidesz saját oligarcháit akarja kistafírozni. A korrupciókutatók szerint 500 milliárd forint a korrupciós kockázat, ennyit lehet "kivenni" Paksból.
A Fidesz-frakció bűnszervezet módjára megszavazta, Áder János pedig aláírta a 3000 milliárdos orosz hitel lenyúlását 30 évre titkosító paksi atomszerződésről szóló törvényt. A titkosítással a Fidesznek, beleértve Áder Jánost is, előbb-utóbb el kell számolnia - írta közleményében az MSZP.
Áder bár a paksi titkosítást aláírta, a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításáról szóló, valamint az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
