Idén februárban az előző év azonos időszakához képest 1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Ez egyébként némileg elmarad az elemzői konszenzustól, az 1,2 százaléktól. A januárhoz képest viszont fél százalékkal nőtt a pénzromlás üteme. A tavalyról áthúzódó defláció valószínűleg nyár végére azonban teljesen kifulladhat és akkor már nem csak a havi, de az éves pénzromlás üteme is növekedésnek indulhat. A maginflációs mutató, amely kiszűri a nem-feldolgozott élelmiszer, a hatósági áras termékek, illetve a háztartási energiaárak változását, az árszínvonal egy százalékos emelkedését jelezte.
A defláció okai között szerepeltek egyebek mellett a kormányzat erőltetett, úgynevezett rezsicsökkentési intézkedései, melyek döntően az energia árak világpiaci árának általános mérséklődésére építettek. Bár a kabinet 2015-re is további rezsicsökkentést ígért, de már koránt sincs akkora mozgástere, mint a múlt évben. A kőolaj ára egy jó ideig valószínűleg nem süllyed vissza a hordónként 50 dollárra, illetve a dollár erősödése az euróval és persze a forinttal szemben is, tartósnak ígérkezik.
A pénzromlás mérséklődése az alacsonyabb jövedelmű családok helyzetét könnyíti meg leginkább, mivel bevételeik aránylag nagy részét fogyasztásra, elsősorban élelmiszerekre, illetve háztartási energiára költik. Az üzleti szféra számára a mérsékelt árdinamika kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremt. Igaz, ez önmagában nem ellensúlyozhatja a gazdasági és jogi környezet, a gyakran változó törvényi szabályozás bizonytalanságait.
Az alacsony infláció lehetővé teszi a hozamok csökkenését, ami könnyíti a vállalkozások és az új beruházások finanszírozását, amely végül szintén a gazdasági teljesítmény növekedését vonja maga után - érvel a gazdasági tárca.
Az infláció fél éve mutat negatív értékeket, de az árcsökkenés üteme már lassulást mutat. 2015-ben az élénkülő belföldi keresletből fakadóan gyorsulhat az infláció, de az európai dezinflációs hatások következtében továbbra is visszafogott árnövekedés várható.
Az elemzők az inflációs adatok ismeretében arra számítanak, hogy a Monetáris Tanács legközelebbi ülésén újabb kamatvágásra szánhatja el magát. Legutóbb, február 25-én érintetlenül hagyták a 2,1 százalékos szintet, de a március 24-i ülés fordulatot hozhat. Várhatóan a jegybank folytatja az óvatos kamatvágási politikáját, de nem kizárt, hogy ha nem is a mostani, de valamelyik következő, áprilisi, vagy májusi ülésén 2,0 százalék alá csúszhat az alapkamat.
A defláció mérséklődésére számítani lehetett a legfrissebb nemzetközi adatok, például csehországi mutatók alapján. "Úgy tűnik, fordulópont közelében lehetnek az inflációs folyamatok mind a nemzetközi, mind a magyar porondon" – tájékoztatta a Népszavát Németh Dávid, K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette: az egyik legfontosabb tényező a jövőben az olaj és üzemanyagárak alakulása lesz, ha ezek nem esnek tovább, vagy inkább emelkednek, mint arra az utóbbi időbe volt példa, akkor innen emelkedő inflációra lehet számítani Magyarországon is.
Februárban januárhoz képest fél százalékkal emelkedtek az árak, elsősorban a zöldségek és gyümölcsök - a szakzsargonban nyers, feldolgozatlan élelmiszerek közé sorolt termékek - árának növekedése mérsékelte a deflációt. Szintén fontos tényező volt a defláció mérséklésében az üzemanyagok drágulása, emellett a piaci szolgáltatások - az újságok, mozijegyek, könyvek és egészségügyi szolgáltatások - árának emelkedése. A szakember szerint a jelenlegi kilátások alapján az éves átlagos infláció 0 százalék körül lehet, míg több gazdaságkutató szerint akár 2,5-3 százalékig is fölkúszhat a pénzromlás aránya 2015 végére.
