Fél évvel a legújabb külpolitikai doktrína meghirdetése után érdemes kasszát csinálni. Orbán Viktor tegnap ezzel indokolta, miért hívták haza kétnapos "fejtágításra" a szokásosnál jóval korábban a külföldön szolgáló magyar misszióvezetőket. A kormányfő ezúttal is arról beszélt, a nagyköveteknek meg kell érteni a világrend változását, alkalmazkodni kell, hogy ezáltal másokhoz képest előnyre tegyenek szert. A "magyar hajlamos arra, hogy nagyon dörzsöltnek gondolja magát, miközben ő a legutolsó balek" - fogalmazott, hozzátéve: "ez fajtajellemző". Erre hozta fel példának az orosz embargó kezelését, kifejtve: az olaszok létrehoztak az oroszokkal egy befektetési alapot, "mi meg dörzsölten nézünk ki a fejünkből". Orbán szerint közelebb kell menni a realitásokhoz, most nem értelmiségi, hanem kereskedői "dörzsöltségre" van szükség. Azt viszont fontos tudni, milyen széles a mozgástér, "figyeljünk Tigrisre, aki sokat ugrált, és úgy maradt a farka" - mondta ismét a Micimackót idézve, csakúgy mint február végi évértékelőjében. A kormányfő elvárásként fogalmazta meg: "nem a professzoros, folyamatok átlátásának képességével kell kitűnni a mezőnyből", hanem a gazdasági következtetések levonásakor van szükség a dörzsöltségre, tudásra, felkészültségre.
"Nyugati nyitás nincs, mert a nyugat részei vagyunk" - kezdte dicsérni ugyanakkor a nyugati kapcsolatainkat a miniszterelnök, aki szerint a nyugati integráció szembeállítása a keleti vagy a déli nyitással, minden értelmet nélkülöz. Ezt bizonyítja szerinte a katonai koalíciókban való részvétel, ezért kezdeményezik, hogy Magyarország csatlakozzon ehhez az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben. Ugyanakkor Orbán kifejezetten a szövetségeseinkkel szemben foglalt állást, amikor közölte: eddig úgy gondolkoztak, hogy a külpolitikai érdekrendszerünk megegyezik azon országokéval, amelyek érdekszférájába tartozunk, ezentúl azonban nem az érdekegyezést kell keresni, hanem megtalálni azokat a pontokat, ahol a külföldi államoknak is érdekük, hogy Magyarország sikeres legyen. "Nem ördögtől való, ha az országnak a nyugati integrációban nagy befolyással rendelkező országokétól - például Németországétól vagy az Egyesült Államokétól - eltérő nemzeti érdekei vannak" - fogalmazott. A nagyköveteknek azt ajánlotta, keressék azokat a pontokat, amelyekkel a Magyarország sorsának szempontjából meghatározó államokat érdekeltté tudják tenni hazánk sikerében. Példaként említette Németországot, az Egyesült Államokat, Oroszországot és Kínát. Oroszország esetében szerinte ehhez egyrészt arra van szükség, hogy Magyarország világossá tegye, nem egy ellenséges ország, másrészt "pontosan kell fizetni". Megjegyezte ugyanakkor, hogy "megvan a véleményünk arról, amit az oroszok csinálnak".
A miniszterelnök előtt Szijjártó Péter adta meg a tanácskozás alaphangját FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A keleti nyitás megtörtént, "a kapu ki van nyitva", így most egy másik irányba, Dél felé kell fordulni - jelentette ki ugyanakkor Orbán, Afrikát és Latin-Amerikát említve új célterületekként. A nagykövetekkel kapcsolatos elvárásait úgy fogalmazta meg: "egy diplomata nem lehet világpolgár, mert aki nem magyarként tekint a világra, arra a világ sem tekint magyarként". Nemzeti elkötelezettségű külügyi apparátust sürgetett. "Lehet magyarként is elegánsnak lenni, lehet magyarként is nem provinciálisnak lenni. Magyarként is lehet késsel-villával enni" - közölte, megerősítve: nem délibábos eszméket, romantikát és ideológiákat kell képviselni, hanem a magyar érdekeket.
Az MSZP-s Mesterházy Attila szerint a miniszterelnök megalázta az általa kinevezett nagyköveti kart az értekezleten. A klasszikus diplomácia értékeit és érdemeit nélkülöző orbáni-szijjártói külgazdasági szemlélet csak üzletkötőket vár el a gondolkodó és elemző diplomaták helyett -közölte az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista tagja. Szerinte tévedtek, akik a nagyköveti értekezlettől a külpolitikai irányvonal megváltoztatását várták, Orbán eddigi világképe ugyanis nem változott.
Schiffer András szerint viszont a kormányfő azt mondta, hogy "Magyarország egy olyan érdekszférának része, ahol a nagyhatalom érdekei nem esnek egybe a mi érdekeinkkel". Az LMP frakcióvezetője ezt úgy kommentálta: Magyarország valójában egy olyan térség része, amelyet két nagyhatalom is a saját érdekszférájának szeretne tekinteni. Az LMP szerint a külpolitikában világossá kell tenni, hogy Magyarország stratégiai szövetségesei Kelet-Közép-Európában, illetve Dél-Európában találhatóak. Azt is kijelentette, a külpolitikai fordulat nem azt jelenti, hogy a külügyminiszter hetente újabb égtájakat jelöl meg. "Egy ország nemzeti érdekeinek érvényesítése nem egyenlő a kalmárkodással, Magyarországnak értékalapú külpolitikára van szüksége" - fogalmazott.
Szijjártóval senki sem ül le
Az MSZP nem vesz részt a mai ötpárti egyeztetésen, melyet Szijjártó Péter hívott össze az Iszlám Állam (ISIS) elleni esetleges magyar katonai szerepvállalás kapcsán. A párt szerint ugyanis okafogyottá vált az egyeztetés, miután a kormány nyilvánvalóvá tette, hogy a témában már minden fontos döntést meghoztak. Külön árulkodó, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium tegnap tévedésből már a jövő heti közleményüket tette közzé, amiből számukra kiderül, hogy amit Szijjártó művel, csupán "tét nélküli, kormányzati látszatgesztus".
A külügyminiszter mára hívta össze a parlamenti frakciókat, hogy a misszióban való részvételről tárgyaljanak, jövő kedden a külügyi, szerdán pedig a honvédelmi bizottsággal konzultál a témáról. Miután az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát nem említette, Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke kezdeményezte, hogy Szijjártó és Hende Csaba honvédelmi miniszter tájékoztassa őket a magyar szerepvállalásról és annak nemzetbiztonsági kockázatairól.
A DK már bejelentette, támogatja a magyar katonai részvételt az ISIS elleni fellépésben, de garanciákat vár a kormánytól, hogy képes kezelni a kockázatokat. Az ellenzéki párt azonban nem kíván egyeztetni a kormánnyal, tekintettel arra, hogy "a legélesebben szemben állnak Orbán rendszerével". Az Együtt is egyetért a nemzetközi beavatkozás szükségességével és támogatja az esetleges kurdisztáni szerepvállalást, ám a párt támogató szavazatának előfeltétele, hogy a részletekről képviselőik egyetértésre jussanak az előterjesztővel. Az Együtt viszont szintén nem megy el ma Szijjártóhoz, mert - mint Szigetvári Viktor írta a tárcavezetőnek - álláspontjuk szerint a nemzetközi beavatkozásokkal kapcsolatos kormányzati tájékoztatókat az Országgyűlés illetékes bizottságai (a külügyi, a honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottság vagy ezek együttes ülése) előtt kell lefolytatni. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője pedig azt közölte: pártja nem támogatja a magyar katonai részvételt. Szerinte Magyarországnak és az Európai Uniónak az ISIS pénzügyi, technikai és emberi utánpótlásának felderítésével és elzárásával kellene küzdenie a terrorszervezet ellen. A Jobbik még február 27-én jelezte, hogy határozottan elutasítják a magyar katonai részvételt, mert egy ilyen lépés "ide importálná a terrorizmust".
Szijjártó eközben a köztévében már arról beszélt, 100-150 katonát küldhet Magyarország az ISIS elleni koalíció megsegítésére, őrző-védő feladatok ellátására az iraki kurd területekre. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ezzel szemben többször is azt közölte, mivel a kormánypártoknak nincs kétharmada, az ellenzéki frakciók pedig nem támogatják a magyar részvételt, így az erről szóló tárgyalások megrekedtek. A külügyi tárca koordinálásával tegnap tanácskozott a magyar részvétel előkészítésével megbízott kormányzati munkacsoport. A részvétel Orbán szerint 10-30 milliárd forintba kerülhet.
