MSZP;nőnap;egyenjogúság;

- Az egyenjogúság nem jelent egyenlőséget

A nők társadalmi helyzetét tükröző statisztikák pontosan jelzik, hogy Magyarországon napról napra éri negatív, hátrányos megkülönböztetés a nőket - mondta Tóbiás József szombaton, a párt nőnapi rendezvényén. 

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint "nem elég az egyenlő esélyeket jogilag biztosítani, be kell tudni tartatni azokat a jogokat, amelyek az egyenlő bánásmódot rögzítik". Tóbiás a családon belüli erőszakról szóló adatokat döbbenetesnek nevezte: "minden héten legalább egy nő gyilkosság áldozata lesz" - emlékeztetett, hozzátéve: "az egyenjogúság sajnos nem jelent egyenlőséget". A munkaerőpiaci elemzések is azt mutatják, hogy a nők jelentősen kevesebb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak".

A Jókai utcai székházban "A nőarcú szegénység, szélsőségesek az EU-ban" címmel tartott nemzetközi konferencián átadták a Közéleti Díjakat, a Nemzetközi Díjakat, a Szegfű Díjakat és a Szegfű Oklevelet is. Gurmai Zita, az MSZP nőtagozatának elnöke emlékeztetett arra, múlt kedden a Fidesz és a Jobbik "lesöpörte" az asztalról az Isztambuli Egyezményt, amelynek célja a nők, gyerekek és idősek ellen elkövetett családon belüli erőszakos cselekmények elleni közös fellépés. "Egyértelművé vált, hogy a családon belüli erőszak áldozatai honnan nem várhatnak segítséget: a Fidesztől és a Jobbiktól biztosan" - hangsúlyozta Gurmai. A Magyar Liberális Párt is úgy látja, a Fidesz, a KDNP és a Jobbik elfordult a családon belüli erőszak áldozatairól. Az LMP eközben országgyűlési határozati javaslatot nyújt be a nemek egyenlő bérezésének érdekében. "Ma Magyarországon a nők átlagos bruttó órabére ötödével kevesebb, mint a férfiaké"- hangsúlyozta Szél Bernadett, a párt társelnöke. A Párbeszéd Magyarország szerint az általuk korábban szorgalmazott alapjövedelem bevezetése segíthetne az esélyegyenlőtlenség leküzdésében: a párt társelnöke, Karácsony Gergely kifejtette, hogy így a háztartásbeli és otthon gyermeket nevelő nők is jövedelemhez jutnának.

Csaknem 32 milliárd forintot fizettek ki óvadékként a magyar bíróságoknak a szabadságra vágyó vádlottak az elmúlt tíz évben – derült ki az Országos Bírósági Hivatal statisztikájából. Történt mindez úgy, hogy az óvadéki eljárások száma évről évre csökken. Az összegek döntő részét az óvadékosok végül visszakapták. Az ügyek jellege, és az érintettek neve nem nyilvános.