Miközben Alekszisz Ciprasz görög kormányától az elmúlt hetekben mást sem hallhattunk, mint hogy biztosított az állam működése, Janisz Varufakisz pénzügyminiszter még a múlt héten is ezt állította, hamar kiderült, mennyire gyorsan visszaüthet az a hazárdjáték, amit Athén saját költségvetésével, illetve a hitelezőkkel folytat. Mint a Süddeutsche Zeitung (SZ) pénteki kiadásában írta, akkora a baj, hogy csütörtökön Ciprasz felhívta Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, s rendkívüli találkozót kért tőle péntekre. Utóbbi azonban azt mondta, várják meg az euróövezeti csoport hétfői rendes találkozóját, s csak ezután döntsenek arról, mikor üljenek tárgyalóasztalhoz. Juncker azért ragaszkodhatott ahhoz, hogy csak az euróövezeti találkozó után egyeztessenek, mert korábban az a vád érte, meg akarja kerülni a hitelezőket az Athénnal folytatott egyeztetések során.
A korábbi magabiztos görög kijelentések ellenére nem tudták az összes állami alkalmazott februári bérét kifizetni: a helyettesítő tanárok maradtak fizetés nélkül. Bár a kormány szerdán 1,138 millió euróra tett szert rövid lejáratú állampapírok eladásával, ezek háromnegyedét a görög bankrendszer stabilitására fordították. Ugyanakkor az Európai Központi Bank azt jelezte, nem kívánja tovább segíteni az ország pénzintézeteit, amíg az athéni kabinet nem teszi közzé részletesen, milyen tartalommal tölti meg reformprogramját. Erre április végéig kapott időt az ország. Ciprasz ezt úgy értékelte, hogy "az EKB a nyakunkra tette a kötelet". Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője azt közölte, hogy Görögország ennél korábban is pénzhez juthat, ha egyes reformokat e határidőig átülteti a gyakorlatba.
Az Eurogroup képviselői szerdán nem fogadták el a kabinet hatpontos reformjavaslatát, mert úgy vélték, az csupán általánosságokat tartalmaz. Kifogásolták egyebek mellett, hogy az a biztos, aki az adóbehajtásért felel majd, nem végezheti a kormánytól függetlenül munkáját. Az adóbehajtásból ráadásul túl kevés pénz folyna be. Az euróövezet ragaszkodik ahhoz, hogy a kabinet folytassa a privatizációt, miközben Cipraszék rendre azt hangoztatják, csak kivételes esetben magánosítják az állami tulajdonban maradt cégeket.
Görögország megint mintha a csodában reménykedne. Abban, hogy megenyhülnek az euróövezet pénzügyminiszterei, s hétfőn úgy döntenek, megnyitják a pénzcsapot. Ezt igazolja Janisz Szturnarasznak, a görög jegybank kormányzójának optimista kijelentése, aki szerint a görög bankrendszer stabil, de „döntő fontosságú, hogy az Eurogroup hétfői ülése sikeres legyen”. A görög vezetés mintha még mindig nem fogta volna fel, valamit le kell tennie az asztalra ahhoz, hogy pénzhez jusson. Brüsszeli források szerint ráadásul a hétfői ülésen semmilyen döntés sem születik Athén ügyében. Az sem javít sokat a helyzeten, hogy az athéni kabinet tegnap visszafizette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelének első kölcsönrészletét, 310 millió eurót.
Alekszisz Ciprasz riadalmát az is okozhatja, hogy amint tegnap a capital.gr honlapján megírta, egyre nagyobb a lyuk a költségvetésben. Az év első két hónapjában ugyanis a csökkenő adóbevételek miatt az előirányzottnál másfélmilliárd euróval kevesebb pénz folyt be az államkasszába.
Az ARD felmérése szerint a németek 49 százaléka ért egyet a Görögországgal kötött hitelmegállapodás négy hónappal történt meghosszabbításával, 47 százalék ezzel szemben ellenzi azt. 71 százalék úgy látja, hogy az ország nem hajtja végre az elvárt reformokat. Csak 25 százalék bízik e tekintetben Görögországban.
