Az ítélőtábla egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a bíróság az Európai Unió bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen, valamint az Alkotmánybírósághoz (Ab) forduljon a 2014. évi 38-as törvény alkotmányellenessége miatt.
A hitelintézet fellebbezésében, a Raiffeisen Bankhoz hasonlóan az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte és azt, hogy a bíróság állapítsa meg: a forintalapú fogyasztói, illetve a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződéseiben alkalmazott szerződéses kikötések tisztességesek és ezért érvényesek. Közölte azt is, amennyiben az ítélet felülbírálásra alkalmatlan, annak hatályon kívüli helyezését követően a per újratárgyalását indítványozza a felperes.
Az alperes magyar állam képviselője az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, amely szerint a bank általános szerződéses feltételei tisztességtelenek.