Belváros;kereskedelem;klaszter;V. kerület;Váci utca;

- „Döglődik” a Váci utca a Belvárosban

Csaknem 300 millió forintot ölt a Váci utca felvirágoztatásába a Belváros 2013 óta, ám miközben a nagyra törő tervek alig valósultak meg, januárban már megkezdődött a projektcég végelszámolása. Pedig 2013 áprilisában, mint a VS.hu beszámolójából kiderül, az V. kerület azért alapította meg a Váci utca Bevásárlónegyed Nonprofit (VBN) Kft.-t, hogy a plázákkal szemben lemaradó utcából Kelet-Európa legkeresettebb bevásárló-utcája legyen.

Az akkor még Rogán Antal vezette Belváros ezt többek között saját honlappal, magazinnal, mobilapplikációval, utcai hirdetésekkel, interaktív táblák kihelyezésével kívánta elérni. A kampány ugyan megvolt tavaly május-júliusban, és egy honlap is elindult – amit ma már nem frissítenek –, az interaktív táblák nyomát már nem találta a VS (noha a cég szerint kihelyeztek ilyeneket), az 5000 példányban terjeszteni tervezett Váci utca magazinnak végül hét száma jelent meg. A telefonos applikáció elsikkadt, a tervezett sajtókampány ellenére pedig nem lehet a társaságra bukkanni az MTI archívumában. Az utcabútorokat (padokat, szemeteseket, virágtartókat) ellátták Váci utca-logóval.

Az egész projekt lényege azonban az lett volna, hogy klaszterbe tömörítse, egyesítse a kereskedőket: az érintett környék 300-400 kereskedőjéből volt, aki egyáltalán nem hallott ilyen klaszterről, amihez végül úgy ötvenen csatlakoztak. „A környék, nemhogy nem fejlődik, hanem egyesen döglődik” – nyilatkozott a portálnak egy helyi kereskedő. A VBN Kft. pénzügyi beszámolói szerint 2013-ban 105 milliót, 2014-ben 188 milliót költöttek, de 193 millióért kötöttek kommunikációs szerződéseket is. Az önkormányzat azért döntött a megszüntetés mellett, mert szerintük a a cég mostanra "betöltötte feladatát", a Váci utca brandépítése „új pályára állt, amelyen már önállóan tudnak tovább haladni a területen működő üzletek”.

Kompetenciatesztet vezetne be a kormány az általános iskolások körében, hogy meghatározhassák, hol folytathatják a tanulmányaikat – írja a Magyar Nemzet egy birtokába jutott szakképzési koncepcióra hivatkozva. A dokumentum szerint az oktatási rendszer számára jelentős kihívás az, hogy a munkaerőpiac szempontjából nem megfelelőek az arányok az iskolatípusok között: a kormány valószínűleg így próbálná csökkenteni a differenciát.