A „sokkoló és hátborzongató” Nyemcov-gyilkosság kapcsán az amerikai jogtudós cikkében egyebek mellett hangsúlyozta: „Európának rengeteg veszítenivalója van. Az Európai Uniónak szívügye a demokratikus kormányzás eszméje, Putyin pedig ennek ellensége. Putyin azzal próbálkozik, hogy befolyást vásároljon magának Európában, hogy alááshassa az EU eltökélt ellenállását agressziójával szemben, és egyszerre támogat bal- és jobboldali pártokat Görögországban, Magyarországon, Bulgáriában, Ausztriában, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban és Franciaországban. Ezzel egy időben Oroszország energiaforrásait használja arra, hogy befolyást szerezzen az európai gazdaságok felett.”
„Putyin eltökélt, hogy elhallgattassa hazai ellenzékét és megfélemlítse a demokráciára vágyó szomszédos országokat. Az ukránok és Oroszország más szomszédai, akik a demokráciával szimpatizálnak, igyekeznek saját maguk irányítani a sorsukat és ellenállni az orosz nyomásnak. A fókuszpont Ukrajna, de a látószöget tágítva érzékelhető, hogy Putyin agresszív stratégiája az egész térségbenjelen van. A balti és a kelet-európai országok stabilitását és demokráciáját egy irredenta Oroszország fenyegeti. A Putyin-féle modell még nagyobb kihívást fog jelenteni az EU-nak, ha a modell csábítónak bizonyul az európai nacionalisták számára Görögországban, Magyarországon és másutt. Az Oroszország nukleáris fegyvereiből adódó bizonytalanság pedig sürgetővé teszi a válság feltartóztatását – figyelmeztet a bostoni Kennedy Könyvtár volt igazgatója, egykori prágai amerikai nagykövet.
Az emberi jogi szakértő sürgeti, hogy a NATO növelje gyorsreagálású erőinek jelenlétét a balti államokba, ugyanakkor úgy vélekedett, az Egyesült Államoknak „el kell felejtenie az Ukrajnába történő fegyverszállításra vonatkozó ajánlatát”. Shattuck szerint gazdasági nyomásgyakorlással nagyobb eséllyel lehet eltéríteni Putyint, mint a háborús konfliktus fokozásával. „Putyin feltartóztatása a Nyugaton áll vagy bukik” – szögezte le cikkében a CEU rektora.
