Többnyire pszichésen zavart személyiségűek Magyarországon a több emberen elkövetett emberölések tettesei - derült ki az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) legfrissebb kutatásából. Nagy László Tibor, az OKRI osztályvezetője az eredményeket bemutató keddi sajtótájékoztatón elmondta: mindez az öngyilkossággal végződő családirtásokra különösen igaz.
Hangsúlyozta: a megelőzésben nagy szerepe lehet a pszichiátriai ellátórendszer megerősítésének. Az olyan nagy közfelháborodást kiváltó, ebből kifolyólag nagy sajtónyilvánosságot kapott tragikus esetek, mint a "Combinós gyilkosként" elhíresült A. Áron vagy a NAV-ellenőröket megtámadó - és egyiküket brutálisan meggyilkoló - pesterzsébeti férfi ügye felvetik a kérdést: miért mászkálhatnak ezek az emberek szabadon az utcán?
A. Áron tavaly augusztusban a 4-6-os villamos Margit-híd Budai hídfő megállójánál - erősen ittas állapotban - megrúgott egy idős hölgyet, aki a sínekre esett, a közeledő jármű vezetője már nem tudott megállni, a 74 éves asszonyt a villamos halálra gázolta. A főügyészség a napokban emelt vádat a 42 éves férfi ellen emberölés bűntette miatt, így akár heteken belül bíróság elé kerülhet. Mint ismert, A. Áron korábban pszichiátriai kezelés alatt állt; épp a gyilkosság előtti napon engedték ki a Szent János Kórház pszichiátriai osztályáról.
Az eset után a kórház belső vizsgálatot indított, szerintük a pszichiátereket nem terheli felelősség, és az ügyészség által felkért szakértők is azt állapították meg, hogy a bűncselekmény elkövetésekor - ittas állapota és pszichés problémái ellenére - a férfi beszámítható állapotban volt, vagyis tudta, hogy mit tesz. A. Áron nem is tagadta bűnösségét, beismerő vallomást tett, a főügyészség határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt.
A NAV-ellenőröket megtámadó, korábban pszichiátriai kezelés alatt álló férfit a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte, elhelyezésére az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet jelölte ki. Orvosi papírok nem álltak a bíróság rendelkezésére, ám a férfi vallomása - mely szerint azért ölt, mert ő speciálisan képzett amerikai zsoldos katona - egyértelműen rávilágított arra, hogy "mentális talajvesztés" állapotában van.
Kirendelt védője szerint a korábban szobafestőként dolgozó férfi csendben épült le, másfél éve remeteként élt a szobájában, és most úgy robbant, "mint egy időzített bomba". Az ügyvéd szerint "ez valahol a környezetének, illetőleg azoknak az orvosoknak is a felelőssége, akik hagyták, hogy a történet idáig fajuljon".
"Az őrültek közöttünk élnek" - hallhatjuk sokszor azóta, hogy 2007-ben bezárták Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI). Az intézeti felügyelet megszűnte után többek kerültek haza vagy utcára orvosi felügyeletet, gyógyszert nélkülözve. Az említett két eset is ennek a példája, A. Áron az utcán élt, az adóellenőrökre támadó férfi pedig otthon lakott a világtól elzárkózva.
Az ilyen tragédiával járó esetek mindig felhívják a figyelmet az ellátórendszer hiányosságaira, többen - köztük neves szakértők is - az OPNI vagy egy ahhoz hasonló intézmény megnyitását, a pszichiátriai férőhelyek számának növelését szorgalmazzák, hiszen a jelenlegi kapacitással egyértelműen nem működtethető hatékonyan a rendszer.
Nagy László Tibor most is hangsúlyozta: a megelőzés fő iránya csakis a mentális, pszichiátriai ellátórendszer fejlesztése lehet. Ugyanakkor az OKRI osztályvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a társadalom részére a legnagyobb rizikót jelentő és éppen ezért fokozott félelmet keltő, kiszámíthatatlan ámokfutások, valamint a súlyosabb megítélésű tömeggyilkosságok és sorozatgyilkosságok aránya viszonylag ritka Magyarországon: a több emberen elkövetett emberölések száma az elmúlt fél évtizedben évi 14 és 39 között hektikusan váltakozott, tendencia nem figyelhető meg.
Mindemellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a rosszul működő ellátórendszer miatt megemelkedhet a betegek által elkövetett bűncselekmények száma, a bűnügyi statisztikáknak azonban csak elenyésző részét képezik az ilyen esetek. Ellenben a bűncselekmények áldozatai közt a pszichés betegek felülreprezentáltak, hiszen például az idősek és a gyerekek mellett ők maguk is a legkiszolgáltatottabb csoportokhoz tartoznak, hiszen - mivel a legtöbb esetben segítségre, ápolásra szorulnak - állapotuktól függően a veszélyhelyzeteket sem feltétlenül ismerik fel.
