A tárcavezetők körülbelül egyórás telefonos konferenciabeszélgetésük során döntöttek a görög program támogatása mellett. A testület közleményében ugyanakkor felszólította az athéni kormányt arra, hogy mélyítse el a reformokat. A döntés komoly fegyvertény a görög kormány számára, hiszen ezzel további négy hónapot nyert, s június végéig meghosszabbítják a hitelezők az ország finanszírozását. Ez idő alatt megállapodásra kell jutni a következő programról, a további megszorításokról.
Az euróövezet politikusai dicsérettel illették a megállapodást. Francois Hollande francia elnök azt közölte, a dokumentum „jó kompromisszum” eredménye. Mariano Rajoy spanyol kormányfő is jó megegyezésről beszélt. Ez azért érdekes, mert hírek szerint múlt pénteken nem is Berlin, hanem Madrid képviselte a legkeményebb álláspontot a görögökkel szemben. Ennek két oka van.
Egyrészt Spanyolországban nagyon komoly megszorításokat kellett elfogadni, hogy rendbe tegyék a gazdaságot, másrészt az országban a közvéleménykutatásokat a görög kormánypárthoz, a Szirizához hasonlóan radikális nézeteket képviselő baloldali Podemos vezeti, s a kabinet minden erejével bizonyítani kívánja, hogy a tömörülés ígéretei, csakúgy, mint görög testvérpártjáéi, teljesen légből kapottak.
Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi is elfogadható tárgyalási alapnak nevezte a beterjesztést az euróövezeti csoport vezetőjének, Jeroen Dijsselbloemnak írt levelében. Kifogásolta, hogy a reformokról csak általánosságban tesznek említést, hozzátette ugyanakkor, ez az idő rövidsége miatt érthető – tette hozzá. Óva intette a görög kormányzatot egyoldalú lépés megtételétől. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) fogalmazott a legkritikusabban a görög beadvánnyal kapcsolatban.
Christine Lagarde, az IMF elnöke levelében szóvá tette, hogy az athéni kormányzat nem ad biztosítékokat a reformfolyamat folytatására, különös tekintettel a nyugdíj- és az adóreformra. Az „intézmények” április végéig adtak Athénnak időt arra, hogy részletesebben kifejtse a reformokkal kapcsolatos álláspontját, ekkor vizsgálják felül az ország vállalásait. Szakértők szerint nem kizárt, hogy júliusig új segélyprogramot kell kidolgozni Görögország számára.
A görög vállalások egyik legkényesebb pontja az adócsalás, a korrupció és a csempészet elleni fokozott harc. Az utóbbi években ugyanis már több athéni kabinet tűzte zászlajára ezeket a pontokat, de az eredmény minden alkalommal kiábrándító volt. Nem világos, hogy Alekszisz Ciprasz kormánya miért lesz hatékonyabb ezen a téren az elődöknél.
Az euróövezet pénzügyminisztereinek döntése, illetve az intézményekké átkeresztelt „trojka” vezetőinek megerősítése után az Eurogroup országainak parlamentjei is döntenek a hitelmegállapodás meghosszabbításáról, köztük a német Bundestag is. Bár alighanem a berlini törvényhozás áldását adja majd a megállapodásra, az is biztos, hogy nagy viták előzik majd meg a szavazást.
Különösen a keresztényszocialista CSU képviselői részéről várhatóak kritikus megjegyzések. Az is tény, hogy Ciprasz kormányának némely illetékesei nem viselkedtek túl diplomatikusan, amikor a „görögöket elnyomni akaró” német politikusokról beszéltek. A görög tőzsde megtáltosodott, miután hivatalossá vált a hitelmegállapodás meghosszabbítása. A börze 9,81 százalékos pluszban zárt.
