Továbbra sem csitul az influenzajárvány, ami mellett most a bárányhimlő terjedésével is szembe kell nézni, hiszen az enyhe téli időjárás fokozottan kedvez a lázzal, viszkető kiütésekkel járó fertőző betegség kialakulásának is.
Magyarországon a bárányhimlő a leggyakoribb bejelentett fertőző gyermekbetegség, melynek lefolyása akár 2-3 hétig is elhúzódhat. Igaz, a gyerekek mintegy 90 százaléka már óvodás korban - a 3-5 évesek között a leggyakoribb -, különösebb problémák nélkül átesik a cseppfertőzéssel terjedő nyavalyán, az Európai Betegségmegelőzési- és Járványvédelmi Központ adatai szerint azonban a fertőzött kicsik 6 százalékánál okozhat akár súlyos szövődményeket is.
Magyarországon az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai szerint évente 35 ezer bárányhimlős beteget regisztrálnak, közülük mintegy 300 kisgyermek szorul kórházi ápolásra. Bár a betegségnek igen hosszú a lappangási ideje, az már a tünetek jelentkezése előtti 1-2 napon fertőz és igencsak ragályos, így könnyen járvány kialakulásához vezethet. Tavaly a legerősebb hónapokban - januárban, márciusban és májusban - több ezer bejelentett esetet dokumentáltak, csak májusban több mint ötezret. A bárányhimlő idén sem fogja vissza magát, az OEK eddigi adatai szerint már mintegy négyezer beteget regisztráltak.
Bár a bárányhimlő többnyire enyhe lefolyású betegség, esetenként azonban olyan súlyos szövődmények is kialakulhatnak a hólyagos bőr elfertőződése miatt, mint tüdő- illetve agyvelőgyulladás. Szakemberek évek óta igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy a bárányhimlő nem veszélytelen betegség, ami nem csak immunhiányos gyermekekre lehet veszélyes, teljesen egészségesek esetén is felléphet szövődmény, ezért érdemes a megelőzést választani.
Ebben segíthet a hazánkban több mint két évtizede elérhető, kétadagos, nem kötelező védőoltás, amelyet lehetőleg egy éves kor felett - az OEK ajánlása szerint a legideálisabb a gyermekeknek 16-18 hónapos korban, az ilyenkor kötelező oltásokkal együtt - érdemes beadatni, minimum 6 hét különbséggel. Fontos a helyes felszíni kezelés is; az orvosok a korábban használt rázófolyadék helyett - ami teljesen elfedte a kiütéseket - ma már mentolos hintőport írnak fel, hiszen bebizonyosodott, hogy a veszélyes szövődmények elkerülése érdekében nagyon fontos a kiütések levegőztetése, szárítása.
A bárányhimlővel kapcsolatban a mai napig több tévhit kering a köztudatban, amelyek elbizonytalanítják a szülőket a védőoltás beadatásával kapcsolatban. Amikor a vakcina még nem volt elérhető, szinte mindenki úgy gondolta, jobb, ha gyermeke minél előbb átesik a betegségen, felnőttkorban ugyanis jóval veszélyesebb lehet.
Szakemberek egybehangzó véleménye szerint ugyanakkor nem ajánlott a gyerekeket szándékosan kitenni a fertőzésnek, hiszen nem lehet előre tudni, kinél jelentkezhetnek komplikációk. Nincs semmi alapja annak az állításnak sem, miszerint ha a gyerekek megkapják az oltást, felnőttkorukban lesznek bárányhimlősek, ellenben a megfelelő védettséggel elejét lehetne venni járvány kialakulásának.