Az Európai Unió (EU) alaposan lelassíthatja a paksi atomerőmű bővítését, s beruházás kapcsán tetemes bírságot is kiszabhat Magyarországra. Ezáltal még jobban megdrágíthatja ez eddig is minimum 12 milliárd eurósra (mintegy 3600 milliárd forintra) becsült fejlesztési projektet. Az építkezést azonban nem tilthatja meg – állítja több általunk megkérdezett nemzetközi jogász. A szakértők ezt annak kapcsán mondták el, hogy a Napi.hu tudósítása szerint a Financial Times (FT) azt írta: az Európai Unió több hatósága is kifogásokat emelhet a paksi bővítéssel szemben, ami akár a projekt leállítását eredményezheti.
Emlékezetes: a Fidesz-kormány tavaly januárban versenyeztetés nélkül bízta meg a két új 1200 megawatt kapacitású atomerőmű blokk építésével az orosz Roszatomot. Az építkezés nyolcvan százalékát pedig orosz hitelből fedezné a kormányzat.
Az FT cikke szerint az Európai Bizottság ugyan nem emelt kifogást a paksi bővítésről egy évvel ezelőtt kötött kétoldalú kormányközi szerződéssel szemben, ám a beruházással kapcsolatos megbízások odaítélése komoly trösztellenes aggályokat vetett fel. Ennek nyomán jelenleg két uniós testület vizsgálódik az ügyben: az egyik az nukleáris energia felhasználását ellenőrző Euratom, a másik maga a bizottság, amely versenyhatóságként kutakodik.
Az Euratom technikai és pénzügyi okokra hivatkozva egyelőre nem engedélyezi az erőmű üzemanyag-ellátását. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések folynak - tudta meg az FT az ügyhöz közel álló forrásból. Ismeretes: az EU-ban a nukleáris fűtőanyagok szállításával kapcsolatos összes megállapodáshoz meg kell szerezni az Euratom engedélyét.
A versenyhatósági vizsgálatban pedig részben az állami támogatások kérdését feszegetik. Egyebek mellett arra keresik a választ, hogy jogilag szabályszerű volt-e tender nélkül odaítélni a megbízást a Roszatomnak és leányvállalatainak. Ugyanakkor a trösztellenes vizsgálat még a kezdeti szakaszában tart, ami lehetővé teszi, hogy Budapest még a formális eljárás megkezdése előtt megegyezzen Brüsszellel.
Kende Tamás, az ELTE Nemzetközi jogi tanszékének adjunktusa lapunknak megerősítette: az Európai Unió Bizottsága több címen is eljárást indíthat Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésére indított beruházás kapcsán. A hírek szerint esetleg a nukleáris anyagok szállítására vonatkozó szabályok megszegése lehet a Bizottság eljárásának jogalapja. Más hírek szerint a vizsgálhatják azt is, hogy a beszerzés miért nem nyilvános közbeszerzéssel történt. Felmerülhet annak gyanúja is, hogy a beszerzés révén, illetve utóbb az erőmű működtetése során az állam támogatást nyújt a beruházással megbízott MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek, vagy a kivitelezési munkálatokat versenytárgyalás nélkül elnyerő orosz Roszatomnak. Ezekben a különböző esetekben az Európai Bizottság vagy az Európai Bíróság különféle módokon és mértékben marasztalhatja el a magyar államot, ha a magyar fél nem tesz eleget a Bíróság valamely döntésének, illetve az MVM-nek vagy a Roszatomnak nyújtott állítólagos támogatás visszakövetelésére is kötelezheti hazánkat.
Egyelőre nagyon korai szakaszban vannak a paksi bővítés körülményeire vonatkozó uniós vizsgálatok, ezért semmilyen következtetést levonni arra vonatkozólag, hogy a megállapodás összhangban áll-e az uniós közbeszerzési vagy állami támogatásra vonatkozó szabályokkal - reagált a Financial Times tudósítására tegnap Ana-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője. Az uniós szervek és más elemzők tisztánlátását nagyban akadályozza, hogy a paksi szerződések túlnyomó része titkos, illetve ami még nem, arról éppen egy, a parlament előtt levő törvényjavaslat gondoskodna. Tegnap a 15 évre kitolódó titkosítási határidő ellen benyújtott ellenzéki módosítások mindegyikét lesöpörte az asztalról a parlament gazdasági bizottságának fideszes többsége.
Az Orbán-kormány minden körülmények között ragaszkodik a paksi beruházáshoz. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten megerősítette, hogy kész szembeszállni Brüsszellel az energiaellátás ügyében. Egy háttérbeszélgetésen világossá tette, hogy az energiapolitikát a nemzeti szuverenitás keretei közé tartozó ügynek tekinti, amellyel kapcsolatban egyre élesedő konfliktusokra számít az EU-ban. Ezt az álláspontot megerősítette a kormány szóvivője is az FT cikke szerint. A kormányszóvivő arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság rejtve próbál beavatkozni a magyar nemzeti energiapolitikába. Bármilyen brüsszeli próbálkozás az egységes belső energiapiac kialakítására sérti az EU-tagállamok nemzeti szuverenitását – közölte a szóvivő.
Ez utóbbi kijelentés azért érdekes, mert az előző Orbán-kabinet Magyarország uniós elnöksége idején határozottan követelte a közös uniós energiapolitika kialakítását. Így most a saját korábbi álláspontja ellen tiltakozik erőteljesen az Orbán-kabinet – jegyzik meg szakértők.
