Görögország;euróövezet;hitelmegállapodás;grexit;

- Haladék Athénnak

Négy hónappal hosszabbították meg a hitelmegállapodás hatályát Görögországgal. Erről született megegyezés az euróövezet pénzügyminisztereinek tegnapi ülésén. Hírek szerint a felek által aláírt dokumentum nagyrészt tartalmazza Németország követeléseit, azaz Athén hitet tesz a reformok folytatása mellett. Bár eredetileg fél éves hosszabbításról tárgyaltak, a görög kormány olyan feltételekkel állt elő, amelyek elfogadhatatlanok lettek volna Berlin számára. Mindenesetre komoly fegyvertény, hogy a tegnapi Eurogroup ülésen széleskörű konszenzust sikerült kialakítani a pénzügyminiszterek között. További egyeztetések várhatók.

Már az ülés előtt látszott, hogy némileg sikerült csökkenteni a feszültséget Berlin és Athén között azt követően, hogy Angela Merkel kancellár és Alekszisz Ciprasz mintegy 50 perces telefonbeszélgetést folytatott csütörtökön este, valójában nem sok közeledés történt az álláspontok között. A német kormány továbbra is ragaszkodik az új görög kormány szociális programjának leállításához, amely az életszínvonal javítását célozza, és amiben csak éppen az nem világos, hogy miből finanszírozzák. Ciprasz azonban nem akarja feladni ezt a tervét.

Merkel és Francois Hollande francia elnök tegnap délutáni sajtóértekezletén is kiderült, hogy az euróövezeten belül is eltérnek az álláspontok abban a kérdésben, mekkora mozgásteret adjanak a görögöknek. Míg a francia államfő azt nyilatkozta, értékelni kell a görögök erőfeszítéseit, s mindenképpen az eurózónában kell tartani őket, Merkel már távolról sem volt ennyire bizakodó. Úgy foglalt állást, „mindent elkövetünk azért, hogy Görögországot az eurózónában tartsuk”. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor kerek-perec kijelentette, nem lesz grexit.

A nemzetközi intézmények azonban nem ennyire biztosak ebben. Az Európai Központi Bank (EKB) már megkezdte az előkészületeket Görögország euróövezetből való kilépésére, a Spiegel Online szerint az EKB munkatársai számára belső leiratot készítettek arról, milyen lépéseket kell tenni egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén. Az sem a görög kormányzat malmára hajtja a vizet, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is úgy foglalt állást, az euróövezet túlélné a görögök kilépését.

Cipraszék azonban saját túlélésükért küzdenek. Hiába támogatja tárgyalási stratégiájukat a görög lakosság nagy része, a Sziriza balszárnya hírek szerint egyre elégedetlenebb a pártvezetéssel, úgy vélik, rossz irányba megy a kormány, s már eddig is túl nagy engedményeket tett nemcsak az euróövezetnek, hanem a görög ellenzéknek is azzal, hogy a jobboldali Prokopisz Pavlopuloszt választották meg az ország új elnökének.

Lehet-e ebben a helyzetben bármiféle megoldás? Meg nem erősített hírek szerint a tárgyalások egyre inkább a ciprusi megoldás felé haladnak: lefölözhetik a nagyobb bankbetétek egy részét, cserében a hitelezők tovább segítenék az országot. A görög betétesek érzik is a bajt: állítólag már napi majdnem egymilliárd eurót vonnak ki a görög pénzintézetekből.

Pokolgépek robbantak tegnap a teljes összeomlás határára sodródott Líbiában. Bár még senki sem vállalta a merényletet, egyértelmű, hogy az Irakot és Szíriát is terrorizáló Iszlám Állam egyre nagyobb teret nyer az országban. Irakban Moszul ostromára készülnek a kurd csapatok, Törökország és az Egyesült Államok megkezdi a szíriai mérsékelt ellenzék katonai kiképzését.