Autóba rejtett pokolgépek robbantak péntek délelőtt a kelet-líbiai el-Gubba városban, a terroristák egy benzinkutat és egy rendőrkapitányságot támadtak meg. A merényletekben harminc ember életét vesztette, ugyanennyi megsebesült. Lapzártánkig egyetlen terrorcsoport sem vállalta a támadást, de az utóbbi hetek történései alapján valószínűsíthető, hogy az Irak és Szíria egy részét megszállva tartó Iszlám Állam (IS) vagy a vele szimpatizáló valamely helyi csoport tettéről van szó.
Amint azt az 21 egyiptomi kopt keresztények napokban történt lefejezése is egyértelműen bizonyította, a dzsihadista csoportok egyre agresszívabban lépnek fel és egyre nagyobb teret nyernek a Moammar Kadhafi 2011 májusi bukása és halála óta állandó politikai válságban lévő közel-keleti államban. Líbiában jelenleg két kormány és két parlament működik. Tripolit tavaly augusztusban elfoglalta az iszlamista Fadzsr Líbia nevű, a régió milíciáiból összeállt koalíció, amely kormányt alakított és parlamentet állított fel, a nemzetközileg elismert hatalom az ország keleti részébe szorult ki.
De ma már nem csak két parlament és két kormány van Líbiában és nem csak egymással harcoló törzsi milíciák, hanem az iszlamista terrorcsoportok is megerősödtek oly mértékben, hogy Mohamed Dairi líbiai külügyminiszter szerdán az IS elleni harcra hivatkozva az országára a 2011-es forradalom alatt kivetett fegyverembargó feloldását kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT).
A BT-nek nem ez volt az egyetlen Líbia ügye a héten. Egyiptom is kérte a líbiai embargó feloldását, ugyanakkor azt is sürgette, az ENSZ hozzon konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozza a "nem állami milíciák és entitások" fegyverhez jutását és tengeri blokád létrehozását javasolta Líbia partjainál az illegális fegyverkereskedelem feltartóztatására. Egyiptom ugyanakkor az ENSZ BT jóváhagyását kérte egy líbiai Iszlám Állam elleni katonai beavatkozáshoz, bár a koptok lefejezése miatt hétfőn máris légicsapást mért az IS líbiai állásaira. Abdel-Fattáh esz-Sziszi egyiptomi elnöknek az ENSZ BT-hez intézett, a katonai beavatkozást lehetővé tevő kérelmét támogatja Francois Hollande francia elnök is. Franciaország ugyanis a Kadhafi elleni nemzetközi katonai koalíció kezdeményező és vezetője volt, Sziszi egyiptomi elnök pedig azt hangsúlyozta, hogy az európaiak nem fejezték be küldetésüket Líbiában Kadhafi 2011-es megbuktatásával, „a líbiai nép a szélsőségesek fogságában maradt”, fogalmazott az egyiptomi elnök.
Miközben Líbiában erősödik, Irakban és Szíriában némileg teret veszít az IS. Irakban az amerikai vezetésű nemzetközi katonai koalíció légicsapásai által támogatott kurd fegyveres erők kemény harcok után tavaly visszahódították Kobani városát a kalifátus katonáitól. Tegnap egy, a BBC-nek nyilatkozó magas rangú amerikai katonai vezető azt nyilatkozta, hogy készítik Moszul ostromát. A közös kurd-iraki, mintegy 25 ezer fős haderő tervek szerint áprilisra készen áll majd arra, hogy visszahódítsa az Iszlám Állam által tavaly júniusban elfoglalt egykori Ninivét, Irak második legnagyobb városát, amelyet pillanatnyilag 1-2000 dzsihadista tart uralma alatt. A hadműveletben részt vevő katonák kiképzése elkezdődött.
Szíriában a jordán pilóta brutális kivégzése – elevenen elégetése – miatt Jordánia hajtott végre légicsapásokat az Iszlám Állam ellen. Törökország és az egyesült Államok pedig csütörtökön megállapodtak abban, hogy a január közepén bejelentett tervek szerint több mint 400 katonát küldenek, akik felkészítik Bassar el-Aszad mérsékelt ellenzékét a szíriai kormányerők és az Iszlám Állam elleni harcra.
