Az árak növekedése miatt egyre több nehézséggel szembesülnek az orosz emberek, ennek ellenére többségüknek sikerült eddig megőrizniük életszínvonalukat. Legalább is ezt állítja február elején közzétett közvélemény-kutatásában a „Levada-Centr”.
A megkérdezettek 41 százaléka az árak növekedése miatt aggódik, amit a rubel gyengülésének, az olajár esésének, a spekulánsok machinációinak és végül a termelés csökkenésének tulajdonít. Az oroszok 54 százaléka 15-50 százalékos inflációt érzékel, de sokan vannak (23 százalék), akik 50-100 százalékos árnövekedésről beszéltek a kérdezőbiztosoknak. Az orosz családok nagy része manapság a jövedelmüknek mintegy felét áruvásárlásra, élelmiszerre költi, minden negyedik ember pedig a családi költségvetés kétharmadát fordítja élelmiszerre.
Mindezzel összefügg a korábbi életforma fenntartásának a nehézsége. Viszonylag kevesen (8 százalék) aggódnak a munkanélküliség, még kevesebben a politikai instabilitás miatt. Mindössze 5 százalék különbség van azok között, akik a romló helyzetet a nyugati szankciókban látják és azok között, akik ezért a tisztviselők hanyagságát okolják.
Az emberek 54 százaléka komoly gondokról számolt be, de állításuk szerint még tartják a régi formát. Ennek ellentmond, hogy igen sokan csökkentették a hús és a gyümölcsfogyasztást, kevesebbet költenek cukrászati termékre. A liszt, a kása és a makaróni még tartja a frontot.
A Synovate Comcon társaság szociológusai szerint azoknak a száma, akik arról nyilatkoztak, hogy szenvednek a válságtól, valamivel kisebb, mint a 2008-as krízis időszakában. Ugyanakkor a gazdasági szakemberek szerint a mostani helyzet sokkal rosszabb, mint akkor volt. Ezt tükrözi az is, hogy a 18-45 éves gazdaságilag aktív, nagyvárosban élő oroszok 78 százaléka az aggodalmát úgy vezeti le, hogy megpróbálja csökkenteni kiadásait, odafigyel a rubel árfolyamára és ha teheti félretesz a még rosszabb napokra. A nagyvárosok lakóinak kétharmada szerint az utóbbi időben romlott a gazdasági helyzet. Többségük saját bőrén érzi ezt, 91 százalékuk áremelkedésről beszél. Aki érdekelt a gazdasági életben, az leginkább a rubel instabilitásától szenved.
A WCIOM orosz közvélemény-kutató intézet arra kereste a választ, mitől félnek leginkább az emberek. Az általuk megkérdezettek kétharmada eléggé instabilnak tekinti a jelenlegi helyzetet és az események bármiféle fordulatát elképzelhetőnek tartja. Tíz ember közül négy beismerte, hogy gyakran nem érti, mi történik tulajdonképpen. Zömükben kevésbé képzettek, szerényen élők vagy nyugdíjasok.
Ugyanakkor feltűnően sokan (57százalék) reménykedve tekintenek a jövőbe. Gyermekeik jövője miatt azonban ők is aggódnak. A szegénység, a munkanélküliség lehetősége sokakat aggaszt, saját öregségük, egészségük, sőt haláluk csak keveseket. Érezhetően megnőtt, 8-ról 17 százalékra, azoknak a száma, akik tartanak egy nukleáris háborútól. Kevesebb embert izgatnak a nemzetiségi konfliktusok (11), a bűnözés (11, vagy a sztálinizmushoz való visszatérés (3 százalék).
Természetesen, teljesen másképpen tekintenek az orosz gazdaságra a szakértelemmel rendelkezők, akiknek a vesztenivalójuk is nagyobb, mint általában az oroszok többségéé. Elég böngészni az orosz neten ahhoz, hogy ennek jelei szembe tűnjenek. Az RBK gazdasági honlap például a napokban adta hírül, hogy csak januárban a befektetők több mint 300 milliárd rubelt vettek ki a Szberbankból. Sokat mondó az is, hogy a 30 legnagyobb orosz bank adózott eredménye tavaly 24 százalékkal csökkent. A közepes és a kis bankok nem könyvelhettek el profitot. A jegybank vezetése novemberben ennél nagyságrendekkel jobb eredményre számított. 2015-re azonban már borúlátóbb prognózisok születtek.
A januári 15 százalékos áremelkedésnél is nagyobbra számít márciusban a gazdasági tárca. Különösen fájdalmasan érinti az embereket egyes gyógyszerek drasztikus drágulása. Számos olyan egyedinek nevezett esetet sorol az orosz média, amikor a kis boltoktól a nagy üzletláncokig megalapozatlanul emelik az árakat.
Az alapvető élelmiszerárak maximálásával igyekeznének segíteni a legvédtelenebbeken. Egyes vezető beosztású tisztviselők már a jegyrendszer bevezetésén gondolkodnak. Az állami versenyellenőrző hivatal és az ügyészség is csatasorba áll, hogy megakadályozza az indokolatlan áremeléseket. A kiskereskedők elleni eljárásokkal meg akarják akadályozni egyes élelmiszercikkek több száz százalékos emelését, amire különösen vidéken van számos példa.
Moszkva vezetése válságkezelő programot dolgozott ki 2015-re. A rászorulók megsegítésére pótlólag 1,7 milliárd rubelt különítenek el a tartalékalapból. 170 milliárdot terveznek fordítani az elkövetkező három évben az üzleti élet támogatására. Az üzletemberektől vagy száz javaslat érkezett, de a kéréseknek csak a felét vették figyelembe. Nem járultak például hozzá ahhoz, hogy a kiskereskedők adóját csökkentsék.
Tegnap a traktoron, ma a rakétavetőn
Vlagyimir Putyin budapesti látogatása még mindig érdekli a nemzetközi sajtót.
A FAZ Orbán hallgatása Putyin mellett című cikkében kiemelte, hogy egy régi jogi alapelv szerint beleegyezést fejez ki, aki hallgat, holott beszélhetne és kellene is beszélnie, és ebben az értelemben Orbán Viktor "meglehetősen messzire távolodott el az európai konszenzustól", amikor a Vlagyimir Putyinnal tartott sajtótájékoztatón nem beszélt a tűzszünet megsértéséről és hallgatott, amikor az orosz elnök "gyakorlatilag megadásra szólította fel" a Debalcevében harcoló ukrán erőket és "a milíciák tényleges főparancsnokaként" lépett fel.
A Die Welt online Most már csak az elrettentés vagy az alattomoskodás marad címmel a Debalceve bevételéről közölt kommentárjában megjegyezte, hogy az orosz elnök "nem véletlenül magyarországi hivatalos látogatásán gúnyolódott az ukránokon, akiknek Debalcevében a tűzszünet arcátlan megsértésével folytatott oroszbarát offenzíva miatt meg kellett adniuk magukat". Putyin így jelezte, hogy "nemcsak Ukrajnát szorítja vasmarokkal, hanem a rokonérzelműek, mint a magyar kormányfő révén már régóta betette a lábát az EU-ba" - írta a kommentátor.
A Süddeutsche Zeitung Tegnap a traktoron, ma a rakétavetőn címmel közölt írást, amelyben azt emeli ki, hogy Putyin az EU-ban tavaly nyár óta tett első látogatásán világossá tette: "befolyási övezete messze túlterjed Oroszországon".
A Der Standard osztrák napilap Magyarország külpolitikája: Orbán Putyint választja címmel közölt cikket. A lap budapesti tudósítója úgy véli, Putyin látogatásának nem volt semmilyen pontos oka, eltekintve attól, hogy a Kreml elnöke magát hívatta meg, hogy megmutathatta a világnak, hogy itt áll barátjával, Orbán Viktorral az egyik EU- és NATO-tagállam fővárosában. Orbán, aki a 25 évvel ezelőtti demokratikus fordulat fő alakja volt, mára már jobboldali populistaként a fordulat fordulatát hajtja végre, vagyis leépíti a demokráciát és helyette illiberális és oligarchális rendszert hoz létre, akárcsak Oroszország. Ezért választja Orbán Putyint - írja a szerző.
