ukrán hadsereg;szakadárok;Olekszandr Zaharcsenko;Debalcev;

- Békefenntartókat, de oroszok nélkül

Debalcevet szerdán feladta az ukrán hadsereg, csütörtökön reggel a szakadárok máris felhúzták a város legmagasabb pontján Novorosszija (Új Oroszország) zászlaját. Reggel bejelentették, egyoldalúan megkezdték a minszki tűzszüneti megállapodásban előírt nehézfegyverzet kivonását, de ezt lapzártánkig az EBESZ még nem erősítette meg.

A szakadárok ünneplik a győzelmet, Olekszandr Zaharcsenko donyecki vezető, aki maga is megsebesült a stratégiai fontosságúnak tartott város ostrománál, arról beszélt, hogy 3-3,5 ezerre tehető a Debalceve környéki harcokban elesett ukrán katonák száma. Egy orosz televíziónak nyilatkozva azt mondta, az ukrán fegyveres erők elkerülhették volna a súlyos veszteségeket, ha tárgyalnak velük, hiszen ők felajánlották, hogy ha leteszik a fegyvert szabadon elhagyhatják a bekerített várost.

Zaharcsenko adatait nem erősítette meg a kijevi katonai vezetés, a vezérkar azt közölte, hogy a tűzszünet vasárnapi hatályba lépése óta az előzetes adatok szerint összesen 22 katona esett el. Ugyanakkor közölték, hogy kivonulás közben is lőttek a szakadárok a katonákra, ami 6 halálos áldozatot és 150 sebesültet követelt.

Petro Porosenko ukrán elnök nemzetközi békefenntartókat kért a jövőben a Donbásszban sorra kerülő békefenntartó hadműveletekhez, de jelezte, hogy „Oroszországnak, mint agresszor államnak nem szabad részt vennie az ukrajnai békefenntartó hadműveletekben”. Oroszország viszont nem is akar részt venni , sőt ellenzi a nemzetközi békefenntartók bevonását a délkelet-ukrajnai rendezésbe.

Eduard Baszurin a donyeckiek „védelmi minisztere” azonban azt jelentette be, a szakadárok nem ellenzik az ENSZ-békefenntartók telepítését Kelet-Ukrajnába, maguk is javasolták ezt a megoldást már korábban is.

Az Európai Unió még nem döntött, részt venne-e katonákkal a Kijev által kért ENSZ békemisszióban. Maciej Popovski, az Európai Külügyi Szolgálat főtitkár-helyettese kijelentette, hogy Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vizsgálja az ukrán kérést de a döntéshez részletesebben kell megismerni Porosenko javaslatát. felmerült annak a lehetősége is, hogy az EU nem békefenntartó katonákat, hanem rendőrök küld a Donbásszba a tűzszünet betartásának ellenőrzése céljából, akik páncélozott járművekkel és műholdas megfigyeléssel támogatnák az ukrajnai tűzszünet betartását.

Catherine Ray, az unió külügyi szolgálatának a szóvivője azt jelezte, hogy a minszki megállapodás nem rendelkezik uniós rendőri misszió kiküldéséről. Az EBESZ viszont négyszáz megfigyelőt küldene Ukrajnába.

Telefonon egyeztettek újra a normandiai négyek - Petro Porosenko ukrán, Vlagyimir Putyin orosz, Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár és egy, a közeljövőben tartandó külügyminiszteri szintű találkozóról állapodtak meg a "fenntartható tűzszünet" biztosításának érdekében. Porosenko hangsúlyozta: a Debalcevénél történtek sértik a minszki egyezményt. Moszkva jelezte, humanitárius segélyszállítmányt indít Debalcevébe.

Ellenzik a fegyverszállítást
Miután Washington felvetette a fegyverszállítás lehetőségét Ukrajnának, több európai ország jelezte, hogy ellenzi a lehetőséget, ám Lengyelország és a balti államok nem zárkóztak el a gondolattól. Az amerikai kormányzat Porosenko ukrán államfő kérése után jelentette be, mérlegeli annak lehetőségét, hogy amennyiben nem lesz diplomáciai megoldás a kelet-ukrajnai konfliktusra, megkezdi a fegyverszállítást az ukránok felé.
Barack Obama amerikai elnök a a minszki megállapodás után is jelezte, hogy az amerikai fegyverszállítás Ukrajnának lehetséges lépés abban az esetben, ha kudarcot vallanának a válság rendezését célzó diplomáciai erőfeszítések.Németország és Franciaország azonnal ellenezte, a közép-keleti államok is sorra a német-francia álláspont mellé zárkóztak fel, és ez az Európai Unió hivatalos állásfoglalása is.
Tegnap a brit és a spanyol diplomácia vezetői, Philip Hammond és José Manuel García-Margallo vetették el a fegyverszállítást, mint megoldást. "Nem gondoljuk, hogy ebben a szakaszban hasznos lenne katonai támogatást nyújtani az ukrán fegyveres erőknek" – szögezték le Madridban, közös sajtótájékoztatón.



A Boko Haramot sokáig mintha nem vették volna komolyan Nigériában, mostanára azonban olyan erősekké váltak az iszlamisták, hogy a helyi erők képtelenek megfékezni a szélsőségeseket. A dzsihadisták ezreket öltek és százakat raboltak el, s már Kamerunt és Nigert fenyegetik. Nemzetközi haderő próbálja felszámolni a milicistákat, ám hosszú harcra lehet számítani.