A Boko Haram Nyugat-Afrika egyre nagyobb területeket fenyeget, már nem elégszik meg a nigériai skalpokkal, Kamerunt és Nigert vette célba. Komolyan gondolja azt a tervét, amely szerint kalifátust akar kialakítani a térségben, amelyben természetesen az iszlám törvénykezés, a saría uralkodna. Nehezen megfejthető, miként vált évek alatt ennyire radikális szervezetté a Boko Haram, hogyan fordulhat elő, hogy a nigériai hadsereg ennyire alkalmatlan feladatának ellátására? Erre egyelőre a nigériaiak sem találták meg a választ.
A Boko Haram még a 2001. szeptember 11-i terrortámadás sorozat nyomán jött létre olyanokból, akik egyetértettek az Egyesült Államokkal szembeni véres akcióval. Nigériaiak mellett kameruniakat és csádiakat toboroztak, főként munkanélküli fiatalokat. Sokáig Nigéria északi részén, elsősorban Borno szövetségi állam területén működő regionális szervezetről volt szó, amely eredetileg békés szervezetnek tűnt.
Népszerű volt a fiatalok körében azzal, hogy minden rosszért, a korrupcióért, a jelentős jövedelemkülönbségekért, az állami javak egyenlőtlen elosztásáért a központi kormányzatot és a rendőrséget okolta. A radikalizmus gyökerei ugyanis kegtöbbszőr a korrupció, a szegénység és a munkanélküliség miatti frusztrációban keresendőek.
2009 - a fordulópont
A Boko Haram néhány éve vált dzsihadista csoportosulássá. Szigorúan megtiltotta a nyugati kultúrával való érintkezést, de a mérsékelt muzulmánokat, s az abujai központi kormányzatot is ellenségének kiáltotta ki. A terrorszervezet tagjai nem érintkezhetnek a helyi muzulmán közösséggel. Merényletet hajthatnak végre vallástól függetlenül minden olyan személy ellen, aki bírálni merészeli a szervezetet.
Becslések szerint az iszlamista fegyveresek 2010-2013 között 10 ezer ember öltek meg. Az elmúlt évben aztán még drámaibb volt a mérleg, becslések szerint legalább 4700 emberrel végeztek, polgári személyekkel és katonákkal egyaránt. Eddig körülbelül másfél millió nigériai menekült el lakhelyéről.
Bár a szélsőséges szekta már több mint egy évtized óta létezik, valójában 2009-2010-ben vált brutális terrorszervezetté. A nigériai hadsereg ekkor indított átfogó támadást vele szemben. Híre ment ugyanis, hogy a Boko Haram tagjai rengeteg fegyvert vásároltak. Az összecsapások során 2009-ben körülbelül 700 személy vesztette életét. A Boko Haram aktivistái kezdetben elsősorban rendőrőrsökre támadtak.
A Boko Haram szélsőséges terrorszervezetté való átalakítása Abubakar Shekau nevéhez köthető. A szervezet mind több véres merénylettel hívta fel magára a figyelmet. A nigériai hadsereg ezután fokozatosan vesztette el befolyását a muzulmán többségű északi területeken.
Nem ismer határt a brutalitása
A terrorszervezet elképesztő bűncselekmények sorát követte el az eltelt öt év alatt. 2010-ben több tucatnyi fegyveres kiszabadította a börtönből a Boko Haram 150 tagját, s további 700 bebörtönzöttet. 2011 karácsonyán aztán a csoport szörnyű vérfürdőt rendezett. Templomok ellen hajtott végre merényleteket, összesen 38 keresztényt gyilkoltak meg. A következő brutális merényletet 2012 januárjában szintén templomok ellen hajtották végre, majdnem kétszáz embert gyilkoltak meg.
A terrorszervezet 2013 júliusában újabb kegyetlen merénylettel hívta fel magára a figyelmet. Az ország északi részén felgyújtottak egy iskolát, több tucatnyi diák bennégett. Két hónap múlva negyven diákot mészároltak le, 2014 februárjában pedig 59 fiút lőttek agyon, amikor elfoglalták iskolájukat.
A legnagyobb visszhangot keltett akciót 2014. április 19-20-án hajtották végre: 234 lányt raboltak el. Ez csak a szülők elmondásából derült ki, a rendőrség csak két héttel később nyilatkozott hivatalosan az esetről, akkor ismerte el: 276 gyermeket ejtettek túszul, akik közül 53-nak sikerült elmenekülnie. Goodluck Jonathan államfő sem siette el a megszólalást: május 4-én beszélt először a dráma kapcsán. Azon kijelentése azonban, amely szerint a kormányzat mindent megtesz a lányok kiszabadításáért, nem igazán nyugtatta meg a közvéleményt.
A Boko Haram ezt követően is véres terrorakciók sorát hajtotta végre. Mind többen menekültek el a térségből a szomszédos Kamerunba és Nigerbe. Csak augusztusban körülbelül 11 ezren hagyták el lakhelyüket.
Október 17-én aztán váratlan bejelentést tett a nigériai vezérkari főnök helyettese, azt állította, fegyverszünetben állapodtak meg az iszlamistákkal. Ehhez képest azonban a Boko Haram folytatta a támadásokat. Sőt, nem egészen két héttel később elfoglaltak egy 200 ezres várost.
Egyes feltételezések szerint a tűzszüneti bejelentés Goodluck Jonathan elnök választási kampányának része volt. Így akarta azt sugallni, hogy minden az irányítása alatt áll. Novemberben a Boko Haram a régió egyik legfontosabb települését, Chibokot is bevette, röviddel később azonban a nigériai katonák visszafoglalták a várost.
2014 decemberétől a Boko Haram már Kamerunban is mind több terrortámadást hajtott végre. Fegyveresei december 17-én egy katonai konvojt támadtak meg. Egy katona életét vesztette, ugyanakkor az ellentámadásban állítólag 116 iszlamistát öltek meg. A Boko Haram azonban ugyanebben a hónapban egy katonai tábort is elfoglalt, mire a kameruniak harci gépekkel támadták állásaikat.
2015 elején újabb szörnyű rémtettet hajtottak végre a Boko Haram fegyveresei. Megtámadták a nigériai Baga városát, felgyújtották a települést, lemészárolták az itt élőket. Máig nem tudni, hányan haltak meg, de egyes becslések szerint az áldozatok száma a 2000-et is meghaladta. Az abujai védelmi minisztérium szerint ez azonban erőteljes túlzás. Nigériát gyakran vádolták azzal, hogy a valósnál jóval kevesebb áldozatról számol be.
Február elején a csádi hadsereg is támadást indított a Boko Haram ellen, az akcióban állítólag körülbelül 200 szélsőségest öltek meg. Nem sokkal később egy kameruni településen, Fotokoban hajtottak végre vérfürdőt a Boko Haram fegyveresei, 81 személy vesztette életét. A rémtettek hatására nyugat-afrikai katonai missziót hoztak létre a szélsőséges szekta ellen, amelyben 8700 kameruni, csádi, nigeri, nigériai, valamint benini katona vesz részt.
A felsorolt nemzetek hadseregei közül a csádi jelentheti a legnagyobb erősítést, amelynek komoly tapasztalata van a különböző lázadócsoportok elleni küzdelemben. A CIA World Factbook 2006-os kiadása szerint az országban a költségvetés 4,2 százalékát fordították a katonaságra. Ekkor azonban még polgárháború dúlt az országban. 2011-ben a Világbank már arról számolt be, hogy a bruttó hazai termék két százalékára csökkent.
Csád már részt vett az Afrikai Unió békemissziójában, a Közép-afrikai Köztársaságban. Végül azonban visszavonta csapatait, miután katonáit azzal vádolták, hogy lövöldöztek egy helyi piactéren. Csád és Kamerun hadserege szorosan együttműködik egymással, közös hadgyakorlatokat is tartanak. Négy közös zászlóaljuk is van.
A csádiak egyébként nem sokat teketóriáztak, miután megérkeztek nigériai állomáshelyükre, rögvest támadást intéztek a szélsőséges iszlamisták ellen, s állításuk szerint legalább tucatnyi fegyveresüket megölték.
Niger is részt vesz a misszióban. Sok nigériai az ország teljes megszégyenítéseként élte meg, hogy a jóval szegényebb Nigernek kellett Nigéria segítségére sietni a Boko Haram elleni küzdelemben. „Legyőzzük a Boko Haramot. Nincs jövője a szervezetnek a régióban” – hangoztatta nemrégiben magabiztosan Mahamadou Issoufou nigeri elnök.
A nyugat-afrikai csapatok együttműködése egyelőre nem a legtökéletesebb. Szerdán a nigériai hadsereg ledobott egy bombát egy nigeri településre abban a hiszemben, hogy iszlamistákat vettek célba. Ehhez képest egy temetés résztvevőit bombázták.
