A két ország között rendszeressé vált diplomáciai ütésváltás legújabb fordulatát az előzte meg, hogy a katari küldött fenntartásának adott hangot a liga kairói ülésén azokkal a légitámadásokkal kapcsolatban, amelyeket Egyiptom hétfő hajnalban hajtott végre az Iszlám Állam (IÁ) líbiai ágának állásai ellen. A líbiai légierővel összehangolt hadműveletet Kairó arra a vasárnap megjelent videofelvételre válaszul indította, amelyen látszik, ahogy az IÁ lefejez huszonegy egyiptomi túszt.
A pánarab testület huszonkét tagállamának küldöttei által tartott ülésen olyan határozatot fogadtak el, amelyben az arab országok támogatásukat és megértésüket fejezték ki az egyiptomi hadműveletekkel kapcsolatban. A határozat szövege szerint Egyiptomnak jogában áll a szükséges lépéseket megtennie állampolgárainak a védelme érdekében.
A katari állami hírügynökség szerint azonban Doha kifogásolta, hogy Egyiptom egyoldalú döntést hozott a Líbia területén végrehajtott légitámadásokról, anélkül, hogy arról a többi arab állammal előre egyeztetett volna. A liga statútumának 5. és 6. cikke előírja, hogy egy tagállam egy másik tagállam ellen csak abban az esetben intézhet fegyveres támadást, ha azt a testület előzőleg engedélyezi.
Egyiptomi sajtóértesülések szerint Tárek Ádel, Egyiptom állandó küldöttje úgy fogalmazott, hogy az arab államok közötti konszenzustól eltérő katari álláspont nem meglepő, s abból is az derül ki, hogy a monarchia a terrorizmust támogatja.
A két ország közötti diplomáciai válságot az váltotta ki, hogy Katar feltétlen támogatásáról biztosította a 2013-ban elmozdított egyiptomi elnököt, Mohamed Murszit és a mögötte álló Muzulmán Testvériség iszlamista szervezetet. Míg az iszlamisták uralta kormány megbuktatását Egyiptomban forradalomként ünneplik, addig Katar azt államcsínynek tartja. Mindazonáltal a két ország között az utóbbi hónapokban szaúdi közvetítéssel óvatos közeledés volt tapasztalható, amely mögött sokak szerint épp a dzsihadista csoportok elleni nemzetközi összefogás állt.
