LMP;törvénymódosítás;Szél Bernadett;képmástörvény;

- A sajtót korlátozhatja a képmástörvény

A sajtószabadságot veszélyezteti a polgári perrendtartásról szóló jogszabály módosítása az LMP szerint. Szél Bernadett, a párt társelnöke az Országgyűlés szerdai ülésén hangsúlyozta, hogy a javaslat nem csak a fotózás hatékonyságát gátolja, a törvénymódosítás álca a kormány számára azokra az esetekre, ha el szeretnének távolítani a nyilvánosság számára fontos felvételeket. Ennek kapcsán Szél felvette, hogy a mainál részletesebb kell szabályozni azt, hogy ki számít közszereplőnek, így kire is vonatkozik a törvény.

Répássy Róbert visszautasította, hogy a politika önmagát védené a módosítással: "a törvényjavaslat nem old meg olyan problémákat, amelyek bosszanthatják a közélet egyes szereplőit". Az igazságügyi államtitkár "bulvárértelmezésnek" titulálta azt, hogy az utcán ne lehetne majd fényképezni, szerinte "az előterjesztés azon jogsértések orvoslását szolgálja, amelyek elszenvedői fiatalok vagy sérülékeny társadalmi csoportok tagjaiból kerülnek ki".

A szocialista Bangóné Borbély Ildikó úgy reagált Répássy felvetésére: ha valóban a kiskorúak és a vétlen áldozatok védelme lenne a cél, akkor azzal egyet lehetne érteni, de a jogszabályról a készítők nem egyeztettek senkivel, és a módosításban egyáltalán nincs meghatározva a sértett fél személye vagy kora.

Még a Jobbik szerint is visszaélésekre ad lehetőséget a törvénymódosítás: Lukács László sérelmezte a jogszabály indoklásában szereplőket, melyek szerint "a magánélethez való jogot napjainkban a kommunikáció és az információtechnológia fokozatos fejlődése révén jellemzően a képmással és hangfelvétellel történő visszaéléssel lehet megsérteni". Szerinte a védendő személyiségi jogok határai éppen fellazultak a technika fejlődésével, így nem időszerű a jogszabály módosítása.

A polgári perrendtartást érintő törvénymódosítást a múlt héten adta be Trócsányi László igazságügyi miniszter. A jelenlegi – 1952-es – jogszabályhoz képest fontos változás, hogy nem csak a fényképek, hanganyagok felhasználása miatt lehetne eljárást indítani a készítő, vagy közzétevő ellen, hanem akkor is, ha a felvételek eleve engedély nélkül készülnek. A javaslat minden felvételt jogsértőnek minősítene, kivéve ha az érintett - a felvételen szereplő - személy hozzájárulását adta; szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. Kivételnek számít a tömegfelvétel és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel. A képmáshoz és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogokat a sajtó-helyreigazítási perhez hasonló eljárás is védené. Eszerint a jövőben a sértett félnek 30 nap állna rendelkezésére, hogy írásban kérje a készítőtől illetve felhasználótól a jogsértés abbahagyását, elégtételt és a sérelmes helyzet megszüntetését.

Egy hónap múlva akár le is zárhatja a Simon Gábor ellen egy éve folyó nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF). Az MSZP költségvetési csalással vádolt volt elnökhelyettesének ügyében, mint a hatóság tájékoztatta lapunkat, egyelőre nem hosszabbították meg a nyomozást, annak határideje továbbra is március 14.-e, de „szükség esetén” ez változhat.