Egyre bizarrabb fordulatokat vesz Görögország és a hitelezők vitája. Alekszisz Ciprasz kormányfő jelezte ugyan, hogy kezdeményezi a hitelmegállapodás meghosszabbítását, amely annak a feltétele, hogy országa további pénzt kapjon, ugyanakkor állítólag azt is kikötötte, hogy Görögország nem vállalja korábbi kötelezettségeit.
Mind nehezebb eligazodni Athén és a hitelezők vitájában. A jelek szerint az euróövezeti csoportban sincs teljes egyetértés a hogyan továbbról, arról, hogy mekkora engedményeket tegyenek Görögországnak. A To Vima görög lap azt állította, hogy Pierre Moscovici pénzügyekért felelős uniós biztos az euróövezet hétfői ülésén olyan áthidaló, négy hónapra szóló megállapodást terjesztett elő, ami Athén számára is elfogadható volt. Az értesülés hitelességéből azonban levon az a tény, hogy az említett baloldali lap egyértelműen Sziriza párti.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy ne így történt volna, bár Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt közölte, Moscovici biztosította őt arról, hogy az előterjesztett dokumentumról szóló értesülések nem igazak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azonban meglepő értesüléssel toldotta meg a történetet.
Mint a konzervatív lap írta, valójában nem is a francia uniós biztostól, hanem az Európai Bizottság elnökétől, Jean-Claude Junckertől származott a kompromisszumos javaslat. A lap értesülései szerint Juncker az euróövezet pénzügyminisztereinek megkerülésével akart tárgyalni Athénnal, s – a lap szerint – ezzel az euróövezet és Athén tárgyalásait is aláásta.
A FAZ értesüléseire válaszként a Bizottság egyik szóvivője mindössze annyit jegyzett meg, hogy a „brüsszeli hatóság aktívan nem avatkozik be a tárgyalásokba”. Juncker a német Wirtschaftswoche című lapnak adott interjújában azt állította, hogy a görög hitelprogram kérdését Jeroen Dijsselbloemmal, az euróövezeti csoport vezetőjével együtt próbálják megoldani.
A német lap úgy tudja, hogy a bizottsági elnök közvetítőként kíván fellépni Athén és a hitelezők között. Valdis Dombrovskis euróért és szociális párbeszédért felelős bizottsági alelnök ugyanakkor azt állította, Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter tudatosan próbálta egymás ellen fordítani a Bizottságot az euróövezeti csoporttal.
Bár az EU-ban mindenesetre némelyek már azt is pozitív jelzésként értékelik, hogy Athén legalább törekedni próbál a „kölcsönszerződés” hatályának meghosszabbítására, de egyáltalán nem mindegy, hogy a dokumentumot milyen tartalommal töltik meg. Berlin továbbra is nagyon kételkedik a görög kormány őszinte szándékait illetően. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, aki az egyik legradikálisabb álláspontot képviseli a görög kormánnyal szemben, a ZDF-nek úgy nyilatkozott, nem a hitelprogram meghosszabbítása a lényeg, hanem az, teljesíti-e kötelezettségeit Görögország vagy sem.
Németország azt is ellenzi, hogy az Európai Központi Bank (EKB) 65 milliárd euró feletti likviditási hitellel segítse az athéni pénzintézeteket. Ez azt jelenti, hogy ha nem születne megegyezés február 28-ig, néhány héten belül kifutnának a tőkéből a görög bankok, mivel a bizonytalan helyzet miatt egyre többen veszik ki betéteiket a pénzintézetekből. A tőkekiáramlás mértéke már eléri a napi félmilliárd eurót – írta a Reuters.