Nézőpont Intézet;felmérés;Putyin;Orbán;

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a Parlament Delegációs termében 2015. február

- Na, melyik közvéleménykutató publikált pozitív elemzést a Putyin vizitről?

Na, és melyik közvéleménykutató hozta ki azt azt az eredményt, hogy "eredményes párbeszéd folyt."? Sőt: bebizonyosodott, hogy Orbán "nem hintapolitikát folytat a nyugati szövetségi rendszer tagjaként." 

A  Nézőpont Intézet gyorselemzése ország-világgal tudatja: Orbán Viktor miniszterelnöknek a Nyugat szövetségeseként is sikerült eredményes párbeszédet folytatnia Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az intézetnek a magyar és orosz vezető keddi budapesti egyeztetéséről az MTI-hez eljuttatott értékelése szerint a pragmatikus találkozó alapján megerősítést nyert, hogy a magyar kormányfő "nem hintapolitikát folytat a nyugati szövetségi rendszer tagjaként, hanem a reálpolitika elveit követi, anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a NATO vagy az EU értékeit és érdekeit".

 A  Nézőpont Intézet gyorselemzése  leszögezi: meglátásuk szerint a hosszú távú gázszerződés lejárta, a magyar és a regionális energiabiztonság, valamint a gazdasági kapcsolatok erősítése a feszült világpolitikai helyzet ellenére sem engedte a magyar kormányzatnak, hogy halogassa a találkozót.  A magyar külpolitika viszont ezzel együtt sem tekinthető különutasnak - emelték ki. A kormányfő nyugati szövetségi rendszer melletti elkötelezettségét mutatja a többi között az, hogy a kárpátaljai magyar közösség és az egyoldalú orosz energiafüggőség miatt meglévő különleges magyar érdekek figyelembevételén túl egyértelműen kiállt az ukrán helyzet stabilizálását szolgáló minszki tűzszüneti megállapodás mellett. 

A Nézőpont Intézet hangsúlyozta: a keddi találkozó alapján nehezen lehet a jövőben "egyoldalú oroszpártisággal" vádolni külföldön a magyar kormányfőt. 

A kormányra nézve a legjobb olvasata a történetnek, hogy túl vannak rajta
A Policy Agenda elemzése szerint míg a merkeli-látogatásnak már a létrejötte egy pozitív elem a Fidesz számára, ez az orosz elnök esetében éppen fordítva van. Azt azonban látni kell, hogy a magyar miniszterelnök keleti nyitás politikája, orosz barátsága (Paks II.) már a 2014-es országgyűlési választások előtt ismert volt, és ez érezhetően nem rázta meg a támogatói körét. Ezen a képen valamelyest árnyalhatott az ukrajnai háború kiszélesedése. Tartalmi szempontból semmi váratlant nem hozott az orosz elnök látogatása, hiszen a gázszállítási szerződés kapcsán egy korábbi megegyezést jelentettek be lényegében. Nyilvánvalóan belpolitikai szempontból ezt a lépést igyekezte a magyar fél a rezsicsökkentéshez, mint jól bevált politikai fegyverhez kötni.Összességében a két találkozó hatása kioltotta egymást.

A paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló javaslatot is megtárgyalja mai ülésnapján az Országgyűlés. Az LMP szerint triplán törvénytelen a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló törvényjavaslat, amelynek elfogadása olyan helyzetet teremt, mint ha a kormány "csukott szemmel szerződött volna az oroszokkal".