Országgyűlés;paksi atomerőmű;munkarend;

LMP-demonstráció a parlamentben 2014 februárjában Fotó: Népszava

- A paksi bővítésről vitáznak a parlamentben

A paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló javaslatot is megtárgyalja mai ülésnapján az Országgyűlés. Az LMP szerint triplán törvénytelen a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló törvényjavaslat, amelynek elfogadása olyan helyzetet teremt, mint ha a kormány "csukott szemmel szerződött volna az oroszokkal".

A Ház ülése reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. A vita a Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett törvényjavaslatról zajlik, amelynek hatálya minden olyan beruházási tevékenységre kiterjed, amely a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódik, beleértve az építmények és berendezések tervezését, beszerzését, létesítését, üzembe helyezését, valamint az üzemeltetésre történő előkészítést. A törvényjavaslat az alapvető rendelkezések között szögezi le, hogy a beruházás nemzetgazdasági szempontból különös jelentőséggel bír. 

Az LMP szerint triplán törvénytelen a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló törvényjavaslat, amelynek elfogadása olyan helyzetet teremt, mintha a kormány "csukott szemmel szerződött volna az oroszokkal". Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke szerint a Ház által tárgyalandó javaslat értelmében nem tudható majd, hogy mit, mikorra és mennyiért építtet az ország, a Roszatom szerinte ellenőrizetlenül megváltoztathatja majd a feltételeket. 

A politikus szerint a többi közt az alaptörvénnyel, és a környezeti beruházásokkal kapcsolatos adatnyilvánosságról szóló aarhusi egyezménnyel is ellentétes előterjesztés "pénzeszsákká" teszi a beruházást, mivel azon keresztül becslése szerint mintegy 500 milliárd forint kerülhet ki ellenőrizetlenül.  Bírálta, hogy minden adatigénylés megtagadhatóvá válik, a beruházás kikerül a közbeszerzési törvény hatálya alól, a vitás kérdéseket pedig választott bíróság előtt lehet rendezni, ami ellentétes a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel - közölte. Kijelentette: a javaslat elfogadása esetén az államfőhöz és az Alkotmánybírósághoz fordul, de felkeresi az aarhusi egyezmény bizottságát is.

lásd még: http://nepszava.hu/cikk/1041244-a-titkositott-paks

Az Országgyűlés egyébként rendhagyó munkarenddel folytatja tavaszi ülésszakát: a képviselők pénteken kezdődő háromnapos ülésükön tárgyalhatnak a megélhetési bevándorlás visszaszorításáról, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) veszélyeiről.

Noha tegnap a némiképp rejtélyes Putyin-látogatás során az idén lejáró hosszútávú orosz-magyar gázszállítási szerződés meghosszabbítása ügyében is a háttérben születhetett megállapodás, Szijjártó Péter külügyér a köztévé esti műsorában legalább valamelyest igyekezett eloszlatni a homályt. Az Orbán-kormány regnálása alatt a régi formájára alig emlékeztető MTV merész, sőt megkockáztatom provokatív kérdésére, miszerint  "ha olcsóbban kapjuk majd a gázt, mit kér Oroszország ezért cserébe",  Szijjártó azt mondta:  "a gázszállítási megállapodást semmilyen más kérdéssel nem kapcsolták össze, ez egy önálló kérdés." Vagyis semmit.  A tájékoztatás szerint megállapodtak a kis-és középvállalkozások támogatásáról is.