Meglepetést keltett, hogy kiskereskedelmi dolgozók vasárnapi száz százalékos bérpótlékát tartalmazó törvényjavaslat általános vitájának jövő hétre halasztását kérte Szatmáry Kristóf fideszes képviselő, a javaslat egyik előterjesztője a parlament gazdasági bizottságának hétfői ülésén.
A képviselő azzal érvelt, hogy az érintettek köréről még egyeztet a szaktárca. Szatmáry Kristóf a szóbeli indoklásában kiemelte azt is, hogy a bérpótlékot a szakszervezetek kezdeményezték, illetve azt is hogy havonta csak két vasárnap lehessenek kötelezhetők munkára a kereskedelemben dolgozók. Emlékezetes, hogy Szatmáry és Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezetője adta a nevét a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényjavaslathoz, melyet 2014. december 16-án fogadott el a kormánypárti kétharmad.
A bérpótlék emeléséről szóló általános vita halasztása is azt bizonyítja, hogy még a kormányban is felismerték, rengeteg tisztázatlan kérdés maradt, amit a szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint a törvény elfogadása előtt kellett volna egyeztetni az érdekeltekkel. Ez azonban a háttér- és hatástanulmányok elkészítésével együtt most is elmaradt. Az is zavaros, hogy a vasárnapi kötelező pihenőnap miért csak a kereskedelemben dolgozókra vonatkozik.
A munkavállalók és munkaadók képviselőit a gazdasági tárca mára megbeszélésre hívta. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez (KASZ) tegnap érkezett a meghívás a ma reggeli egyeztetésre, de a bérpótlékról készített jogszabálytervezetet meg sem kapták. Lapunk információi szerint a kormányzati oldalt Czomba Sándor, a szaktárca államtitkára képviseli majd, s a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége - s ezen belül a KASZ - mellett részt vesz a találkozón a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) is.
Sáling József, a KASZ elnöke szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) azért lett sürgős a megbeszélés, mert kiderült, hogy rengeteg az elvarratlan szál a vasárnapi zárva tartás és a Munka Törvénykönyve (Mt) módosításával, vagyis a vasárnapi bérpótlék 50-ről 100 százalékra emelésével kapcsolatban.
Tisztázni kell például, hogy hozzá kell-e nyúlni az Mt-hez, vagy a kiskereskedelemre külön Munka Törvénykönyve készül-e, hiszen a vasárnapi munkavégzés nem csak a kereskedelemben jelent gondot. Feszültségeket gerjeszthet, ha a kiskereskedelemben dolgozók 100 százalékos pótlékot kaphatnak a pihenőnapon végzett munkáért, miközben az egészségügyben, vagy a közoktatásban a kisegítő munkát vasárnap is végző munkavállalók és más ágazati dolgozók semmit sem kapnak. A kormánypárti bérpótlék módosítási javaslat önmagában is diszkriminatív. Az sem világos, ha a kereskedelemben két vasárnapon lehet csak munkára kötelezni a munkavállalókat, akkor más szakmákban ez miért nincs így - tette föl a kérdést Sáling József. Az önkéntes hétvégi munkavállalásról, a munkaidő keret emeléséről pedig már most is léteznek jogi keretek, amiről a kollektív, vagy egyéni szerződésekben egyezhetnek meg a felek.
Egyelőre még az sem teljesen egyértelmű, hogy a kereskedelmi láncoknál, üzleteknél el lehet-e rendelni a vasárnapi háttérmunkát, például raktári munkát, a polcok feltöltését, takarítást és így tovább, vagy sem. Mert a megemelt bérpótlék csak rájuk vonatkozna. Az 5 alkalmazottnál többet foglalkoztató nagyobb üzletekben 240 ezren dolgoznak, az ennél kisebb vállalkozásokban további 160 ezren. Sok családi kisboltban a családtag munkaviszonyban dolgozik, s ők vasárnap is a pult mögé állhatnak. Csakhogy ha elfogadja az Országgyűlés a bérpótlék emelést, akkor nekik is ki kell majd fizetni a 100 százalékos pótlékot. Nagy kérdés, hogy kisvállalkozók ezt hogyan gazdálkodják ki, vagy milyen megoldást választanak, hogy ne kelljen kifizetni.
Sáling József szerint a vasárnap zárva tartással és bérpótlékkal összefüggő kérdések alapos egyeztetést igényelnének a lehető legtöbb szakmai, ágazati képviselettel, és azt nem lehet egy-két nap alatt elintézni. Egyértelműsíteni kellene,hogy ki dolgozhat vasárnap és ki nem, pontosan hány vasárnapon lehet nyitva tartani - pillanatnyilag havi két vasárnapról lehet szó -, nem kellene további korlátokat beépíteni, és rendezni kellene a bérpótlék ügyét. Bonyolítja a helyzetet, hogy egy konkrét ügyben még az akkor létező Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a bevásárlóközpontokban vannak boltok - szakmától függetlenül - amelyek rendeltetésszerűen tartanak nyitva, s ezekben a munkavállalóknak nem jár bérpótlék a pihenőnapi munkavégzésért. Ez a precedens értékű ítélet az Mt-ben is szerepel - jegyezte meg a szakszervezeti vezető.
A DK a kiskereskedelmi dolgozóknak szánt vasárnapi bérpótlék mellé vasárnapi nyitva tartást is követel - mondta Varju László, a párt elnökségének tagja. Ha a bérpótlékról szóló javaslatot e nélkül szavazzák meg, az hiábavaló lesz azok számára, akik a kötelező vasárnapi boltbezárások miatt elveszítették a munkájukat - tette hozzá Varjú.