Merkel nélkül nehezen képzelhető el a bármiféle diplomáciai kezdeményezés. Az, hogy a német kancellár ennyi időt és energiát tud külpolitikai kérdésekre fordítani, a kiválóan működő nagykoalíciónak és szociáldemokrata külügyminiszterének is köszönhető, akivel remek az együttműködése.
Angela Merkel február 2-én járt Magyarországon, három nappal később utazott Kijevbe Francois Hollande francia elnökkel, hogy megpróbáljon megoldást találni az ukrán válságra. Ezután visszatért Berlinbe, hogy február 6-án Haidar al-Abadi iraki miniszterelnököt fogadja, s az Iszlám Állam elleni fellépésről egyeztessen.
Arról ejtettek szót, hogy Németország fegyverekkel, illetve a katonák kiképzésével segíti az irakiakat. Még ugyanezen a napon azonban ismét a francia elnökkel Moszkvába utazott, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon az ukrán helyzetről. Az ötórás tárgyalás után másnap hajnalban repült haza.
Sok ideje nem maradhatott az alvásra, mert február 7-én újabb fontos program várt rá, hiszen ő volt a díszvendég a müncheni biztonságpolitikai konferencián. Ezt az alkalmat ragadta meg arra, hogy kifejtse az Európai Unió álláspontját az ukrán kérdésben, s elmondja, az EU eltökélt a közös fellépésben. Joe Biden amerikai alelnök és több amerikai szenátor is a helyszínen hallgatta. Dél körül hagyta el a konferencia helyszínét. Délután volt ideje némi pihenésre – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Vasárnap reggel a kancellári hivatalba vezetett az útja, felkészült a Hollande-dal, Putyinnal és Petro Porosenko ukrán elnökkel folytatandó négyoldalú telefonbeszélgetésre, ami még a nap folyamán meg is történt. A beszélgetés három nyelven zajlott, ezért igencsak elhúzódott. Pihenni nem volt ideje Merkelnek, hiszen délben indult a repülőgépe Washingtonba. A gép felszállását követően rövid háttértájékoztatást adott a jelenlévő újságíróknak.
A német kancellárt az amerikai fővárosban az elnöki vendégházban szállásolták el, a Fehér Ház közelében. Sok ideje nem volt megszokni a hatórás időeltolódást, mert hétfőn kemény program várt rá. Tárgyalt Obamával, majd az egész világ által várt sajtóértekezletet tartott az amerikai elnökkel, amelyen egy sor külpolitikai témáról beszélte, köztük az ukrán helyzetről, az Iszlám Állam elleni küzdelemről.
Ezután közösen ebédeltek, ezen Biden és John Kerry amerikai külügyminiszter is jelen volt. Ezt követően röpke ottawai kitérő következett, majd múlt hét keddjén – berlini idő szerint - hajnali 3-kor indult vissza Németországba. A gépen rövid sajtóértekezletet tartott tárgyalásairól.
Szerdán részt vett az elhunyt elnök, Richard von Weisäcker búcsúztatásán, délután azonban ismét hosszú repülés várt rá: Minszkbe vezetett az útja, hogy az ukrán válságról tárgyaljon. A gépen hosszasan egyeztetett tanácsadóival és Frank-Walter Steinmeierrel. A kétórás időeltolódás meg sem kottyant már a kancellárnak, majd a 16 órán át tartó négyoldalú tárgyalásokat is talán ő bírta legjobban a négy vezető közül.
Bár kora reggel elkészült a megállapodás szövege, a szeparatisták nem akarták aláírni azt, mire Merkel fél órát adott nekik. Ha addig nem lépnek, soha többé nem tér vissza – jelentette ki. Az aláírás megtörtént, s még Minszkből értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét a történtekről.
Ezután Brüsszelbe ment, ahol az EU csúcs keretében találkozott Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel, akinek elmondta, hajlandó a kompromisszumra Athénnal, de csak az adott bizonyos kereteken belül. Amikor pénteken szóvivőjétől azt kérdezték, hogy bírta e napokat a kencellár, azt mondta, a rendkívüli események különleges energiát igényelnek. Igaz, ezen a héten már kevesebb programja lesz a kancellárnak…
