Miközben Alekszisz Ciprasz minden alkalmat megragad ahhoz, hogy hangoztassa, számukra véget ért a hitelmegállapodás, Berlin, illetve más uniós vezetők, illetve az euróövezet pénzügyminiszterei is a február végén lejáró hitelmegállapodás meghosszabbítását szorgalmazzák.
Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a France 24 televízióbak szintén úgy nyilatkozott, igen távol állnak a megegyezéstől. Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője hozzá hasonlóan úgy nyilatkozott a hollandiai NOS televíziónak, nagyon pesszimista a megegyezés esélyeit illetően.
A Kathimerini szerint a görög kormány is abból indul ki, hogy nem történik jelentősebb előrelépés az euróövezet mai ülésén. A kabinet ugyanis nem hajlandó változtatni álláspontján. Gavril Szakellaridisz kormányszóvivő kijelentette, „ha nincs megállapodás hétfőn, nem gond, van még időnk” – mondta. Kérdés meddig. Feltételezések szerint a kormányzat áprilisban vagy májusban fut ki a pénzből.
A problémát lekicsinylő nyilatkozatokkal a görög kormány csak maga alatt vágja a fát. Noha a görög statisztikai hivatal, az ELSTAT megállapította, 2014-ben 0,82 százalékkal emelkedett a GDP, s az első negyedév kivételével mindegyikben növekedés volt tapasztalható, a 2015-ös év első negyedéve nem ad sok okot optimizmusra.
Az ipari teljesítmény már decemberben 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, s csökkent az árszínvonal is. Az adóbevételek 20,3 százalékkal maradnak el a kitűzött céltól, ami 933 millió eurós kiesést jelent. Nehéz így megmondani, miből törleszt 4,1 milliárdot az ország a következő hetekben tetemes adósságából.
A görögök sem tűnnek túl bizakodónak. Naponta 200-300 millió eurót vonnak ki a pénzintézetekből, november óta 20 milliárd euróval apasztották le a készleteket. Szakértők abból indulnak ki, hogy a tőkekivonás mértéke felgyorsulhat, ha hétfőn semmiféle megoldás sem körvonalazódik.
Külön érdekesség egyébként, hogy kik között zajlottak a tárgyalások az elmúlt napokban. Athén ugyanis bejelentette, számára nem létezik többé a trojka, s ezt Alekszisz Ciprasz kormányfő is megerősítette az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozóján. Ehhez képest a megbeszéléseken a görög kormány, illetve az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői vettek részt, magyarán a trojka tagjai.
Brüsszel mindenesetre figyelembe vette a görögök „mániáját”, s Athén igényei szerint már nem trojkának, hanem „intézményeknek” nevezi a trojkát. Egy európai illetékes viccesen jegyezte meg, hogy a trojkát TIFKAT-nak (The institution formerly known as troika, vagyis az intézmény, amelyet korábban trojkának hívtak) kellene nevezni.
A trojka képviselői nagyon alaposan vizsgálták az elmúlt években a görög költségvetés helyzetét. A „feketébe öltözött” szakembereket annyira gyűlölték az országban, hogy védelmet kellett biztosítani számukra. A kormánynak minden elszámolását, egyáltalán minden a költségvetést érintő számadatot továbbítania kellett a nemzetközi megfigyelőknek. A trojka mindezek alapján fogalmazta meg jelentését az euróövezet országai, valamint az IMF számára, s ennek alapján folyósították, vagy nem folyósították Athén számára a következő hitelrészletet.
A görögországi tüntetések miatt a trojka szakértői már június óta nem jártak Görögországban, ezért a görög kormány illetékeseivel folytatott legutóbbi találkozókat Párizsban rendezték meg. A legutóbbi ilyen egyeztetést azonban már viszonylag régen, három hónappal ezelőtt tartották meg.
Görögország a trojkát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) kívánta pótolni, vele akart megállapodni a reformok folytatásáról is. Németország azonban jelezte, az OECD nem alkalmas arra, hogy felügyelje a görögországi reformfolyamatot. Martin Jäger, a német pénzügyminisztérium szóvivője azt közölte, az OECD szerintük kizárólag a trojka keretein belül juthatna szóhoz. „Szerződésekről van szó, amelyek teljesen világosan rögzítik, mely intézmények felelősek a programok gyakorlatba való átültetéséért” – jelentette ki.
Janisz Varufakisz pénzügyminiszter a Spiegelnek adott interjújában a CIA vízbe fulladáshoz hasonló hatást keltő kényszervallatási technikájához, a waterboardinghoz hasonlította a trojka eljárását. „Néhány pillanattal a szívleállás előtt engedélyezik számunkra, hogy némi lélegzetvételhez jussunk. Aztán újra a víz alá nyomnak minket, s minden kezdődik elölről” – mondta.
Varufakisz ismét szóba hozta az adósságelengedés kérdését, amit lényegében az euróövezet minden szereplője elutasított már. A görög pénzügyminiszter azonban úgy véli, hogy ez még kedvezőbb megoldás is lenne a hitelezők számára, mint a hitelvisszafizetés meghosszabbítása. Mint fogalmazott, mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenlegi hatalmas hitelt új szerződés nélkül esélytelen lenne visszafizetni. A görög adósság a GDP 175 százaléka.
Ha nem hosszabbítják meg a jelenlegi hitelmegállapodás hatályát, az is elképzelhető, hogy teljesen új programot léptetnek életbe. Ehhez azonban Athén együttműködésére is szükség lenne, s hírek szerint Cipraszt a pénteki görög kormányülésen arra intették a tárcavezetők, semmiképpen se mutasson gyengeséget.
Egy új megegyezéshez politikai egyetértésre is szükség van az euróövezet országai között, tehát egy hosszadalmasabb procedúráról lehet szó. Mindenesetre már az is előrelépés, hogy Athén azt közölte, a hitelprogram hetven százalékát hajlandó végrehajtani.
