Gőzerővel dolgoznak a magyar drónszabályozás megalkotásán, a hatósági regula hatályba lépésére azonban még várni kell. Amikor már a metrószerelvények hirdetőfelületein is a néhány tízezer forintért megvásárolható, akár kamerával is felszerelt - esetenként már játékboltokban is kapható - repülő szerkentyűket (hivatalosan "pilóta nélküli légijármű rendszereket") kínálnak a vásárlóknak, bizony felmerül a kérdés: nem lenne itt az ideje világossá tenni, pontosan hogyan és mit is szabad csinálni, merre szabad röptetni a koptereket? A magyar hatóságok már több mint egy éve dolgoznak a szabályozáson, a drón-ügy "komplexitása" miatt azonban az csak nem akar megszületni.
Még tavaly augusztusban, engedély nélküli drónreptetésért 100 ezer forintos bírságot szabott ki a Nemzeti Közlekedési Hatóság az MTVA-ra. Az MTV Híradó operatőre egy Dunaújváros közelében lezuhanó kisrepülőgépet rögzített a távirányítóval vezérelt repülő kamerával.
Forgatás közben a drónt kezelő operatőrhöz odalépett egy rendőr, és az engedélyei után érdeklődött. Miután ez egy ,,be nem jelentett esemény volt" - egy híradó esetében előre nem tudható, hogy éppen mikor zuhan le egy repülőgép - természetesen nem volt lejelentve a hatóságnak.
Ez persze csöppet sem veti vissza az elektromos röppentyűk népszerűségét, sőt, az eladási listák szerint az elmúlt évben intenzíven emelkedett a drónvásárlások száma. Például az Ebay internetes aukciós portál adatai szerint tavaly márciustól idén januárig összesen mintegy 130 ezer pilóta nélküli készüléket értékesítettek, 16,6 millió dollár értékben.
Az Ebay mellett azonban számtalan más portál és webáruház kínál különféle drónokat, a teljes piaci forgalom az említett adatok többszöröse lehet. A eladások száma idén várhatóan tovább fog növekedni, most januárban majdnem ötször annyit értékesítettek az Ebayen,
mint tavaly ilyenkor.
Versilio, a vízimentő
Népszerűségük mellett a kopterek funkciója is gyarapodik, sokan ugyanis a hobbiröptetés mellett más - jóval hasznosabb - területeken igyekeznek kihasználni könnyű kezeléséből és gyorsaságából fakadó előnyöket; Olaszországban például vízimentő drónt fejlesztenek.
A Versilio névre keresztelt szerkezet videokamerával, rádiórendszerrel, hangosbeszélővel és egy gombnyomásra leereszthető mentőövvel szerelték fel, amelyet vészhelyzet esetén gyorsan és hatékonyan eljuttathatnak a fürdőzőknek, a rádió segítségével pedig a parton tartózkodó drónpilóták a mentőhajó megérkeztéig kapcsolatot tarthatnak a bajbajutottakkal. Ha a tesztelés sikeresnek bizonyul, a Versilio már idén nyáron szolgálatba állhat.
Az életmentő drónokkal párhuzamosan a futárok is a levegőbe emelkedtek. Egy-két évvel korábban még igencsak futurisztikusnak hatott az az elképzelés, hogy például az interneten megrendelt termékeket drónok szállítsák házhoz. Ennek ellenére nem kellett sokat várni, hogy a tervek valósággá váljanak.
A legtöbb autós gyakran kényszerül abba a frusztráló helyzetbe, hogy szinte több időt tölt a parkolóhely keresésével, mint magával az utazással. Erre kínál megoldást egy massachusettsi egyetem diák koncepciója, mely szerint a jövőben drónok figyelnék az utcákat vagy nagy áruházak parkolóit és tájékoztatnák az autósokat a megüresedő helyekről.
A drónok az autók navigációs rendszerén vagy mobilalkalmazáson keresztül kommunikálnának a sofőrökkel és vezetnék el őket a legközelebbi szabad parkolóhelyhez, akik így időt és üzemanyagot spórolhatnak. A drónok a sofőrök által megadatott adatok alapján egyéb paramétereket, például mozgássérült parkolóhelyre való jogosultságot vagy az autó méretét is figyelembe vennék.
Eltévedt kopterek
Bár hétről hétre egyre több ilyen szerkezet röpköd a fejünk fölött, az unión belül még mindig nem tisztázott a drónok jogi helyzete. Sőt, az Egyesült Államokban sincs még hatályos drónszabályozás; legutóbb a Fehér Ház kertjében talált, ripityára tört kvadkopter okozott nagy felbolydulást, az elnöki rezidenciát órákig lezárták.
Mint kiderült, egy kormányalkalmazott - részegen - irányította a drónt, ám a szerkezet fölött elvesztette az irányítást, az pedig épp a Fehér Ház területére zuhant. A baleset után Obama elnök a drónok szabályozásával kapcsolatos tervezet kidolgozását sürgette a Szövetségi Légügyi Hivatalnál.
Hasonló incidensre került sor a Fülöp-szigeteken, ahol Ferenc pápáról szeretett volna "exkluzív" felvételeket
készíteni egy fiatal fotós - természetesen egy drón segítségével. A katolikus egyházfő január 15-i látogatása alkalmából teljes légzárat rendeltek el Manilában, a szigetek fővárosában, a fotós azonban ezt figyelmen kívül hagyta. A hatóságok gyorsan lekapcsolták a drónt és az irányítóját is, a férfinek tízezer eurós - mintegy hárommillió forintos - büntetést kellett fizetnie.
“Love is in the air” – az olaszországi Verona városában egy apró, piros kvadkopter köröz az utcák felett szerelmes párok után kutatva, még egy bizonyos Júlia erkélyét is felkeresi. A stílusosan csak Cupidrone-nak nevezett járgány vörös rózsákkal van felfegyverkezve, megfelelő célpont esetén pedig máris dobja a virágot. A várt hatás nem marad el, mindenki rendkívül boldog: a hölgyek örülnek a rózsának, a férfiak meg a drónnak.
Késik a szabályozás
Magyarországon a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légügyi Hivatala már tavalyelőtt megkezdte a drónok szabályozásával kapcsolatos tervek kidolgozását, az akkori ígéretek szerint a kormányzati reguláknak már 2014 nyarán életbe kellett volna lépniük.
A jogi helyzet összetettsége és egységes uniós jogszabályminta hiányában azonban a tervezet még mindig nem készült el, pedig annak szükségességére az elmúlt hetekben, hónapokban egyre több magyar szakember is felhívta a figyelmet.
A Légügyi Hivatal tájékoztatása szerint a ma rendelkezésre álló jogszabályok alapján a drónok kereskedelmi célú
használatára engedélyt kell kérni az NKH-tól, az "illetéktelen" használat pedig az engedély bevonásával, vagy akár súlyos - a szabálytalan használat mértékétől függően akár 100 millió forintig is terjedő - pénzbírsággal is járhat.
Ugyanakkor a civil alkalmazásra vonatkozó jogszabály még nem létezik, annak megalkotása "folyamatban van" - vagyis elméletileg a hobbidrónosok ma még bárhol, bármikor szabadon repkedhetnek, ám például személyi sérülés, súlyos baleset, esetleg halál okozása esetén ők is komolyabb büntetésre számíthatnak.
Vajon mi történik a GPS jelvesztés vagy egyéb technikai malőr következtében elszabadult kopterekkel? A francia M.A.L.U. csapata egyedi megoldást dolgozott ki a pilóta-vesztett vagy lezárt légtérbe merészkedő drónok semlegesítésére. Hexakopterükre egy hálót rögzítettek, amellyel némi gyakorlást követően könnyűszerrel begyűjthetik áldozataikat.
A módszer első ránézésre kissé körülményesnek, de hatékonynak tűnik, elképzelhető, hogy a légtér biztonságáért aggódó repterek és egyéb ipari cégek hamarosan hivatásos légihalászokat fognak alkalmazni a nem kívánatos látogatók elfogására. Sajnos az sem kizárt, hogy egyesek így próbálnak majd meg csúcsmodell koptereket lopni maguknak.
A drónszabályozással kapcsolatos megkeresésünkre azt a választ kaptuk a hatóságtól, hogy - bár a jogszabály kiadásának dátuma még "nem meghatározható" - az NKH munkatársai már teljes mellbedobással dolgoznak a tervezeten, figyelembe véve a nemzetközi előírásokat, emellett tanulmányozzák több európai országban kiadott, a pilóta nélküli légijármű rendszerek alkalmazására vonatkozó követelményrendszereket is (a már említett német példa követendő minta lehet, ott egy év leforgása alatt sikerült elhárítani a jogi akadályokat és új, minden érintett félnek elfogadható szabályrendszert is sikerült kidolgozni).
Hozzátették: a drónok alkalmazásakor az NKH Légügyi Hatósága által alkalmazott jogi szabályzók mellet több más hatóság - mint például a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) - által támasztott követelményeket is figyelembe kell venni.
A drónszabályozás kidolgozásában ez utóbbi szervezet is fontos szerepet játszik, hiszen a kamerával is felszerelt
drónok szabad röptetése súlyos személyiségi jogi, adatvédelmi kérdéseket is felvet.
Egyebek mellett erre is felhívta a figyelmet Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke múlt csütörtökön egy a drónok magánszférabeli és adatvédelmi megfontolásairól szóló kétnapos budapesti rendezvényen. Péterfalvi korábban már többször is jelezte a szabályozás kidolgozásának szükségességét, tavaly novemberben a NAIH ajánlásokat is küldött a majdani dróntörvény végső változatát kidolgozó Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak.
A szakértő hangsúlyozta: a vezető nélküli repülő eszközök az emberek legintimebb magánszférájába behatolva is képesek felvételek készítésére, és alkalmasak követésre, rejtett megfigyelésre is - ilyen felvételeket pedig magáncélból sem szabad készíteni, hiszen "az adatgyűjtésnek és -kezelésnek meg kell felelnie az arányosság kívánalmának is, vagyis csak a céllal arányos adatkezelés engedhető meg".
Ugyanakkor a tiltás "képtelenség" lenne, hiszen a drónokat számos hasznos dologra is lehet használni - vélekedett Péterfalvi, aki szerint különbséget kell tenni az állami, a kereskedelmi és a magáncélú használat között. Hozzátette: már a drónok puszta jelenléte is befolyásolja a magánszféra sérthetetlenségét, mert "már a megfigyeléstől való félelem is változást idézhet elő az emberek magatartásában".
Alkalmazott futár a DHL-nél
Tavaly szeptemberben a DHL csomagküldő szolgálat Németországban indította útjára a világ első futárkopterét, amely Norden, egy alsó-szászországi kikötőváros és egy közeli északitengeri sziget, Juist között szállít gyógyszereket. Angliában az Amazon internetes
áruház teszteli drónos csomagküldési rendszerét, ám a szigetországban jelenleg érvényben lévő légügyi szabályozások egyelőre nem teszik lehetővé a kereskedelmi célú működtetést. A szükséges jogszabályok hiánya miatt máshol is előfordult, hogy a drónokat használó kereskedőcégek összetűzésbe kerültek a hatóságokkal, egy orosz pizzafutár céget például jelentős pénzbírsággal sújtottak a drónfutárok miatt.
Félbeszakadt szerb–albán focimeccs
Tavaly októberben félbe kellett szakítani a Szerbia–Albánia labdarúgó Európa-bajnoki selejtezőt, miután az első félidő vége előtt néhány perccel ismeretlen elkövetők egy távirányítós repülőgépre kötött albán zászlóval provokálták a Partizan-stadion szerb résztvevőit Belgrádban. Mitrovicnak sikerült elkapnia a zászlót, ledobta a földre, majd ezek után elszabadultak az indulatok, két albán is rárontott. A focisták lökdösődni kezdtek egymással, sőt a lelátóról csatlakozott néhány hazai szurkoló is. A játékvezető az öltözőbe küldte a csapattagokat. Azt tervezték, hogy 15 perc után folytatják majd a meccset, de ez nem történt meg, 0-0-s állásnál a találkozót félbeszakították.