Idén május 4-én lesz 35 éve annak, hogy meghalt Josip Broz Tito. Hatalmas űrt hagyott maga után, amiben neki is komoly szerepe van, hiszen nem nevelt ki utódot, aki képes lett volna egységbe forrasztani Jugoszlávia népeit. Igaz, ez nem is lett volna annyira egyszerű, igen nehéz lett volna olyan személyt találni, akit egyaránt elfogadnak a szlovének, szerbek, horvátok, bosnyákok, macedónok, montenegróiak és koszovói albánok. Bő egy évtizeddel Tito halála után kiszabadult a szellem a palackból, egymásnak estek a nemzetiségek, ami Tito büszkesége, Jugoszlávia felbomlását eredményezte.
Ugyanakkor nemcsak az egyes nemzetiségek ásták ki a csatabárdot, Tito örökösei is, akik 1983 januárja óta nem képesek megállapodni arról, kit mekkora vagyon illet meg. Mint a Novosti írta, semmilyen jele sincs annak, hogy valaha sikerült megoldást találni a kérdésre. Sőt, Tito özvegye, Jovanka Budisavljevic Broz 2013 októberében bekövetkezett halála óta még tovább bonyolódott a helyzet.
Tito halála után a jugoszláv elnökség úgy döntött, hogy a dedinjei villában talált értéktárgyakat a nemzeti bank egyik széfjében helyezik el. Ezt nevezte a szerb sajtó az 555-ös számú lerakatnak. 1983 decemberében Josip Broz egyik fia, Zarko hagyatéki eljárást kezdeményezett, hogy osszák fel az értéktárgyakat a családtagok között. Ők ugyanis még a nyolcvanas években csak azokat a tiszteletdíjakat kapták meg, amelyek Tito könyvei alapján illették meg őket a szerzői jogdíjak alapján.
Titónak több örököse is van. Egykori felesége, a marsall utolsó éveiben kegyvesztetté vált Jovanka haláláig Belgrádban élt. Az örökösök közé tartozik Tito három házasságából származó gyermeke: Zarko Leon, Aleksandar-Miso, és Hinko, valamint több unokája, Zlatica, Svetlana, Joska és Edvard. Ők tehát mindannyian jogosultak lennének a hagyatékra.
1989-ben a bíróság a Tito-vagyon felosztását rendelte el, ezt azonban az özvegy, Jovanka megtámadta. A következő felvonás a pereskedésben 2000-ben kezdődött, amikor az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a törvényt, amely szerint a marsall vagyona a közé. 2011-ben több mint két évtizedes szünet után folytatódott a hagyatéki eljárás. Jovanka Broz össze is állította, mire is tart igényt. Az özvegy szerint a férje által kapott ajándékok őt is megilletik. A vagyon részét képezik régi szablyák éppúgy, mint festmények, porcelánedények, órák, cigarettatárcák is.
2013 februárjában aztán új fejlemény történt azzal, hogy Tomislav Nikolic elnök a belgrádi nemzeti bank széfjében őrzött vagyon eddig nem ismert tárgyainak megnyitása mellett döntött. Félelmetes kincsekre bukkantak, köztük 30 kilogramm aranyra, 149 aranyékszerre, 149 aranyrögre, briliánsokra, gyémántokra, felbecsülhetetlen értékű műkincsgyűjteményre, ezüstökre, bélyeggyűjteményre.
Ekkor azonban szólásra jelentkeztek a régi tagköztársaságok is, amelyek szerint Szerbia nem viselkedhet úgy, mintha a vagyon egyedüli gazdája lenne. Zenit Kelic boszniai pénzügyminiszter-helyettes úgy vélte, az egykori tagköztársaságokat ugyanolyan jogok illetik meg a vagyon elosztását illetően, mint Belgrádot.
A tagköztársaságok igényeit később elutasították, s bírósági döntés szerint a hagyaték csak a családtagokat illeti meg. Hogy az ügy azonban még szövevényesebb legyen, a széf tartalmának megkaparintásáért a Karadjordjevicek is bejelentkeztek arra hivatkozva, amúgy távolról sem alaptalanul, hogy Tito számos ékszert, festményt, vagyontárgyat a királyi családtól orozott el.
Ráadásul a vagyontárgyak között egy koronát is felfedeztek, amelyről kiderült, hogy az 1934-ben, Marseille-ben meggyilkolt I. Sándor király feleségéé, Hohenzollern-Sigmarinen Mária királyi hercegnőé volt. „A királyi család minden ágának tagja együttesen követeli a vagyontárgyak, illetve az őket megillető ingatlanok visszaszolgáltatását” – közölte Sándor trónörökös ügyvédje, Djordje Djurisic. Mint mondta, a Karadjordjevicek között felvetődött, hogy a vagyontárgyakat eladják, a befolyó pénzt pedig elosztják egymás között, végül azonban nem született megállapodás erről.
Tito széfjének megnyitása után a háromtagú elnöki bizottság salamoni döntést hozott. Úgy határozott, hogy a nemzeti bankból elszállítják a vagyontárgyakat, s bírósági letétbe helyezik. A döntést megtámadta Tito unokája, Svetlana Broz, a bíróság azonban elutasította beadványát. Svetlana ezután ezen döntéssel szemben is jogorvoslattal élt, méghozzá a Legfelsőbb Bíróságnál. Tito fia, Misa, és unokája, Zlatica jogi képviselője, Violeta Kocic Mitacek a Novostinal elmondta, ez utóbbi beadványát még nem bírálták el, a lassúság oka, hogy tavaly ősszel fordult a legfőbb bírói szervezethez, amikor a bírák sztrájkoltak Szerbiában.
Bár Jovanka Broz már nincs az élők sorában, ügyvédei még mindig harcolnak a vagyonért. Természetesen nem saját maguknak kívánják megkaparintani, hanem Jovanka örököseinek, két lánytestvérének, Nadának és Zorának. Azt akarják elérni, kössenek biztosítást a vagyontárgyakra. Ez azonban azért lenne nehezen megvalósítható, mert e tárgyakat hivatalosan még csak össze sem írták.
Az utolsó hagyatéki tárgyalásra 2012 decemberében került sor, azóta jottányit sem haladt előre az ügy. Tito másik unokája, Joska Broz jogi képviselője, Goran Petronijevic szerint tudatosan húzzák el ezt a jogi hercehurcát. „Azzal viccelődtem egyszer: a vita minden résztvevőjének meg kellene tiltani, hogy meghaljanak egészen addig, amíg nem születik megoldás a Tito-vagyon ügyében” – jelentette ki. Ha ez így történne, a Tito család tagjai akár örökéletűek lehetnének…
