A Greenpeace nemrégiben sokkoló kisfilmet tett közzé a kínai környezetszennyezés hatásairól. A képsorokon egy család három tagja volt látható. Az apuka a félhomályban egy gyárkémény felé tekintett. Sűrű füstöt lövellt ki magából. A napot nem is lehetett látni a szmog miatt. A gyermek egyfolytában köhögött, a friss levegő hiánya miatt állandóan betegeskedik.
Ez nem valamiféle fantáziafilm, hanem a kínai hétköznapok része. A kínaiak nem is perlekednek a nem éppen irigylésre méltó életkörülményeik miatt, pedig sok városban napokig nem süt a nap, sugarai képtelenek áthatolni a füstködön.
A szürkeség városai
Pekingben hetek óta siralmasak a körülmények. Helyenként olyan sűrű a szmog, hogy a toronyházak tetejéig sem lehet ellátni. Belevesztek a szürkeségbe. A szálló por mennyisége az utóbbi napokban elérte a 400-as indexet, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megengedett érték 20-szorosa. Ilyen körülmények között megugrik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a tüdőrák kialakulásának veszélye.
A szén elégetése 500 millió kínai életéből öt és fél évet vesz el – derült ki az egyesült államokbeli Nemzeti Tudományos Akadémia lapjának (PNAS) felméréséből. Hiába szólítják fel a lakosságot a maszk viselésére, ez legfeljebb csak ideig-óráig hatékony. A kis védőruha már annyira természetessé vált az eltelt években, hogy a legkülönfélébb mintázatúakat lehet viselni.
A kínai egészségügyi minisztérium adatai szerint a szmog az ország városainak kilencven százalékát érinti. A 74 nagyváros közül csak nyolcban találták egészségesnek a levegő minőségét – írta a Neue Zürcher Zeitung. A Világbank is felhívta már a figyelmet a légszennyezettség hosszú távon súlyos következményeire. Megnőhet a csecsemőhalandóság, s a szmog negatívan befolyásolja a gyermekek mentális fejlődését. A szervezet szerint évente 300 milliárdos az a kár, amelyet a légszennyezettség okoz az emberek és a környezet számára.
A környezetszennyezés a hetvenes évek óta jelent súlyos problémát Kína számára, amikor mind nagyobb összegekkel támogatták az iparosítást. A Világbanknak már egy 1997-es jelentése is rámutatott a problémára. A dokumentum szerint több százezer halál, illetve légzőszervi megbetegedés oka a szmog. A jelentés kiemelte, sok folyó vált szennyezetté, ezért átfogó környezetvédelmi intézkedések elfogadására lenne szükség.
Riasztó jelentések
A figyelmeztetés ellenére Peking nem vette igazán komolyan a problémát, továbbra is az iparosítást helyezte előtérbe, ezt mindennél, az egészségnél is fontosabbnak tartotta. Pedig hazai felmérések is azt bizonyították, nagy a baj. 2003-ban a Kínai Környezetvédelmi Tervező Akadémia egy egyébként nyilvánosságra sosem hozott jelentésében 300 ezerre becsülte azok számát, akik évről évre a szmog következtében halnak meg. Két évvel később kínai környezetvédelmi szakértők is közzétettek egy jelentést, amely már 380 ezer halottról tett említést, s arról, hogy 2020-ig már az 550 ezret is elérheti a halottak száma.
Joseph Kahn és Jim Yarley 2007-ben a New York Timesban megjelent hosszú elemzésben azt írta, a környezetszennyezés már olyan méreteket ölt, hogy az egyik legsúlyosabb kihívássá vált a kommunista párt számára. A cikkben pontokba szedték, miért is nevezhető egyenesen tragikusnak a helyzet. A környezetszennyezés következtében a rák lett az első számú halálozási ok. Félmilliárd ember maradt egészségügyi szempontból tiszta és megbízható ivóvíz nélkül.
Az 560 millió városlakónak mindössze egy százaléka szippanthat be az Európai Unió normái szerint is tiszta levegőt. A városok nagy részét „toxikus szürke lepel” veszi körül. Továbbra is sok gyermek veszti életét az ólomszennyezés következtében. A parti szakaszokon a halászat lehetetlenné vált, mivel teljesen elalgásodott a víz.
A környezetszennyezés azonban nem áll meg az ország határainál. Nitrogénoxidban gazdag savas eső hullott Észak-Koreára, illetve Tokióra. Az amerikai Journal of Geophysical Research pedig arról számolt be, hogy a szennyezést még Los Angelest is elérte.
Az említett cikk még a 2008-as pekingi olimpia előtt készült, s megemlítették, hogy különféle elektronikus „csodafegyverekkel” tisztítják meg az égboltot a világjátékok idejére. Két amerikai újságíró e kutatást követően, 2008 áprilisa és 2014 márciusa között is átfogóan vizsgálta a levegő minőségét Pekingben. Megállapították, hogy az ott eltöltött 2028 napból mindössze 25 napon volt tiszta a levegő.