A tárcavezető tudatta: 19 természetes és 9 jogi személlyel bővül majd az eddigi szankciós lista. Ezzel az érintett emberek száma 151-re, míg a vállalatoké 37-re emelkedik. A miniszter emlékeztetett, hogy a külügyek tanácsa azért döntött úgy, hogy csak egy hét múlva lépteti hatályba az újabb büntetőintézkedéseket, hogy addig is a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsa az ukrán válság politikai rendezését szolgálni hivatott diplomáciai erőfeszítések számára. Szijjártó azt is kiemelte, hogy az egyhangú döntés megszületett, és annak bármilyen módosításához ismét a 28 tagállam egyhangú határozata lenne szükséges. Vagyis a hatálybalépés is csak újabb egyhangú döntéssel lenne elhalasztható vagy visszavonható.
"Fontos, hogy sikerült az egységünket, az egyhangúságot megőrizni" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A magyar diplomácia vezetője úgy értékelte, hogy a külügyminiszterek tanácsa a magyar érdekekkel és célokkal egybevágó, bölcs döntést hozott, miután a 10 nappal ezelőtti rendkívüli külügyminiszteri tanácskozás óta szerinte "valami elindult", ismét él a remény, hogy az ukrajnai konfliktust békés, politikai úton rendezni lehessen.
"Szerintem az elmúlt időszakban most van a legnagyobb remény arra, hogy a politikai rendezésre vonatkozó megállapodás szülessen" - vélekedett a külgazdasági és külügyminiszter, úgy értékelve egyúttal, hogy a minszki német-francia-orosz-ukrán megbeszélések meghirdetése, az, hogy a vezetők ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, azt mutatja, hogy mindenki részéről megvan a politikai szándék és akarat, amelyet szerinte demonstrálni is fontos.
Rámutatott, hogy Magyarországnak érdeke a békés rendezés, mert szomszédos országról van szó, ahol 150 ezer magyar él, és amelyen keresztül érkezik a földgáz Magyarországra. Úgy vélte, a francia és német erőfeszítéseknek köszönhető, hogy ismét vannak érdemi tárgyalások, amiért köszönet illeti meg mind Angela Merkel német kancellárt, mind Francois Hollande francia elnököt, valamint a két ország diplomáciájának vezetőit is.
Újságírói kérdésre válaszolva elárulta: a külügyek tanácsán nem került szóba, hogy az uniós tagállamok szállítsanak-e fegyvert Ukrajnának. Közölte ugyanakkor, hogy a magyar álláspont kristálytiszta, Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának.
"Mi a békés megoldás hívei vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy a fegyverszállítás nem a békés megoldás irányát erősíti" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ezzel az állásponttal Magyarország nincs egyedül.