Boris Lalovac pénzügyminiszter már óvatosabban fogalmazott, úgy vélte, lényeges az, hogy megforduljon a negatív trend, de nem szabad az országnak túlzott illúziókba ringatni magát.
Az index.hr utalt arra, azért is fontis az elővigyázatosság, mert az Európai Bizottság már tavaly túlságosan derűlátóan foglalt állást a horvát gazdaság esélyeit illetően. 2014 tavaszán ugyanis még 0,5 százalékos GDP növekedést jövendölt 2014-re, 2015-re pedig 1,2 százalékos emelkedést. Ehhez képest még 2014-ben is csökkent a bruttó nemzeti termék.
Akár növekedés lesz idén, akár nem, a horvát gazdaság helyzete továbbra is igen súlyos. A külső adósság továbbra is nő, ennek kamatai körülbelül 1 milliárd kunát emésztenek fel, ami azt jelenti, hogy csak a kamatok finanszírozásához 3 százalékos GDP növekedésre lenne szükség. A horvát külsőadósság a GDP 90 százaléka, így az állam a leginkább eladósodottak közé tartozik az EU-ban.
Súlyos gondot jelent a munkanélküliség, e tekintetben a nem éppen előkelő 3. helyet foglalja el Zágráb Görögország és Spanyolország mögött.