A megállapítás szerzője Fodor Pál, szakterülete a turkológia, kutatási területe az Oszmán Birodalom története. Kétségtelenül abszolút szakértője e témának. S ez bizony más meghatározása a dzsihádnak, mint ahogy a világon a jámbor muzulmánok magyarázni szokták. Ők ugyanis sokkal békésebb meghatározásokkal szoktak előállni, hogy megnyugtassák magukat és a világot.
Erre van némi alapjuk is, hiszen az iszlám vallás is már régen megosztott, ami onnan ered, hogy vita kerekedett Mohamed utódlása körül, és azóta konkrét vallási kérdésekben is különbségek keletkeztek a szunniták és a siiták között. Ez a kettéosztottság a világ egy milliárdnál több mohamedánja között – ez a világ második legnagyobb létszámú vallása – közel sem arányos. A szunnitákat 87-90%-át képviselik hitüknek, a siiták ennek megfelelően csak 10-13 %-át. Mint mostanában egyre többször halljuk, vadul gyilkolják egymást is.
Ami nem olyan ritkaság az azonos alaphitűek között, hiszen az ír katolikusok és reformátusok is ilyen kérlelhetetlenül gyűlölik egymást és a leszámolásokat csak mostanában sikerült visszaszorítani. Fodor Pál tanulmánya nem az egyedüli a Rubicon című folyóiratban, ahol a szerkesztők ismét ráéreztek arra, hogy az érdeklődő közvélemény számára milyen aktuális kérdés szakértőit kell felkérni a tudományos válaszok megadására. /Rostoványi Zsolt, Dévényi Kinga, Dobrovits Mihály és Csicsmann László írásait közli még az iszlámról a folyóirat.) Sajnos a legjobb írások sem tudnak abban segíteni, hogy megértsük a foglyok elégetését, gyerekek és egész falvak legyilkolását a dzsihád, vagy bármi más nevében.
