Újra elevenen égetett meg embereket az Iszlám Állam (IS) szunnita terrorcsoport, adta hírül szombaton az al-Vaszat bahreimi újság iraki katonai forrásokra hivatkozva. A kivégzésre pénteken került sor az IS által ellenőrzött Anbár tartományban, a terrorcsoport három iraki szunnita férfit azzal gyanúsított meg, hogy az iraki kormánynak és hadseregnek kémkedtek. Az ítéletét nyilvánosan hajtották végre.
Nem kizárt, hogy a középkori módszerekre emlékeztető barbár tettnek köze volt ahhoz, hogy Jordánia pénteken nagyszabású légicsapást mért az Irak és Szíria egy részét elfoglaló, ott úgynevezett iszlám kalifátust kikiáltó szélsőséges szunnita csoportosulás állásai ellen.
Jordánia és a jordán uralkodó, II. Abdullah király ugyanis bosszút ígért élve megégetett 27 éves pilótája miatt, de az Iszlám Állam is ugyanolyan komoly megtorlást helyezett kilátásba válaszként a hasemita királyság ellen. A muzulmán túszok nyilvános, majd a világhálóra is feltett kivégzésével az iszlamisták elsősorban az arab/muzulmán országok vezetésére próbálnak nyomást gyakorolni, hogy távol tartsák őket a nemzetközi terrorellenes koalíciótól.
A terrorcsoport részben elérte célját. Az amerikai kezdeményezésű és vezetésű Iszlám Állam ellenes koalícióban eredetileg hat arab monarchia vett részt - Szaúd-Arábia, Bahrein, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia és Marokkó -, de az emírségek és a marokkói légierő gépei beszüntették az Iszlám Állam ellen indított légitámadásokat, derült ki pénteken. Marokkó azzal indokolta lépését, hogy a marokkói erők az emírségek parancsnoksága alatt állnak, és teljesíteniük kellett az utasításaikat.
Az Emírségek már korábban, decemberben megtette, miután fogságba esett Maáz al-Kasszaszbe jordániai pilóta, akinek máglyahalálát múlt héten a világhálóra is kitette a terrorcsoport. Hivatalosan nem indokolták, hogy miért, de sajtóinformációk szerint azért, mert nem látnak elég garanciát a pilótáik biztonsága számára. A koalícióból nem léptek ki, csak a harci cselekményeket szüntették meg, ehelyett földi hadtáptámogatást ajánlottak fel.
Jordániát is kezdettől megosztja a részvétel kérdése, sokan úgy vélekednek, hogy ez nem az ő, hanem az „amerikaiak” háborúja. A pilóta brutális kivégzése is két irányba csapódott le, mindenképpen tovább mélyítette az amúgy is létező társadalmi megosztottságot. Voltak akik méginkább azt látták igazolódni, hogy a harcoktól távol kell maradni, mások pedig bosszút kiáltanak, és hatékonyabb fellépést követelnek.
A német kormányzat viszont bejelentette, hogy az eredetileg tervezettnél több fegyvert, többek között páncéltörő rakétákat küld az iszlám Állam ellen harcoló iraki kurdok számára. A 13 millió euró értékű fegyverszállítmányról Angela Merkel német kancellár és Haidar al-Abadi iraki miniszterelnök egyezett meg Berlinben.
Hét végén az iraki főváros két körzetében hajtottak végre öngyilkos merényleteket, amelyek 32 halálos áldozatot és 61 sebesültet követeltek. Senki nem vállalta a felelősséget a terrorcselekményekért.
Eközben Szíriában is súlyosbodott a helyzet. A Londonban székelő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja elnevezésű emigráns civil szervezet jelentése szerint az utóbbi két hónapban tízezren, a polgárháború kirobbanása óta pedig már 210 060 személy vesztette életét a harcokban, ebből
65 146 volt civil, közülük is 10 664 gyerek. A lázadók 38 325 szíriait veszítettek, az elesett külföldi dzsihadisták száma 24 989. A hadsereg tagjai közül 45 385-en vesztek oda, és meghalt a nemzetvédelmi erők 29 943 milicistája is. A Hezbollah libanoni síita szervezet 640 embert veszített, más országokból érkező 2502 síita milicista is meghalt, 3130 holttest maradt azonosítatlan.
