Magyarország jövőképét négyféle irányzat határozza meg: a nemzeti sorsrendszer szerint gondolkodók, azok, akik a demokrácia intézményének szűkülését tartják szem előtt, akik a többrétű szociális problémákkal foglalkoznak, és azok, a modernizációs folyamat nézeteit követnék - mondta Kéri László a Szabadság és Reform Intézet (SZRI) szervezésében megtartott Kelet vagy Nyugat - Kompország helyett modern Magyarország című konferencián. A politológus mellett Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző, a Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa, Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója és Lánczi Tamás a Századvég Alapítvány vezető elemzője, valamint Bokros Lajos, a Modern Magyarország párt elnöke szólalt fel a budapesti Carion Centerben megtartott eseményen.
Kéri László szerint a nemzeti sorsrendszeren alapuló szemléletmód alapvetően a demográfián nyugszik, vagyis a nemzet elöregedése miatt aggódó polgárokat jelenti. A demokrácia intézményével foglalkozók csoportja a magyar sorskérdéseket a demokratikus jogok szűkülésének alapján fogják fel. A szociális problémák terén ugyanolyan kulcskérdés lehet a romaproblémaként definiált szegregáció, vagy akár a foglalkoztatási különbségek. A modernizációs mintát említők a jövőképet mindig a nyugati fejlődéshez mérten vizsgálják.
Szentpéteri Nagy Richard a konzervativizmust, mint politikai ideológiát vizsgálta. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy a konzervativizmust hajlamosak vagyunk összekeverni egyfajta konzervatív attitűddel, amelyre példának felhozta a hagyománytiszteletet. "Attól, hogy valaki szereti az antik tárgyakat, még nem lesz konzervatív, hiszen ugyanúgy szeretheti egy liberális vagy egy demokrata is" – példázott.
Hann Endre felmérésekkel támasztotta alá, hogy a magyar közvélemény sokkal pozitívabban gondolkodik az Egyesült Államokról, mint az orosz orientációról. A Medián januári adataiból kiderült, hogy a magyarok abszolút többsége inkább az USA-t választaná, ha dönteni kellene a között, hogy Amerikával vagy Oroszországgal tartson fenn szorosabb kapcsolatot az ország. A megkérdezettek többsége szerint ugyanis a magyar fél a hibás a magyar-amerikai viszony megromlásáért. Érdekesség, hogy még a Fidesz-szimpatizánsok relatív többsége is inkább azt szeretné, ha az USA-val tartanánk fel szorosabb kapcsolatot. Az igazán meglepő azonban az, hogy még a Jobbik szavazóinak körében sem magasabb drasztikusan azoknak a száma, akik a keleti nyitást támogatnák. Hann elmondta: a kormegoszlás is kisimult az európaiság kérdésének terén, hiszen nem lehet kijelenti, hogy csak a fiatalok állnának az európaiság mellett.
Lánczi Tamás, a kormányközeli Századvég vezető elemzője szerint úgy teszünk, mintha Európa ugyanaz a békés hely lenne, amelyhez csatlakoztunk, miközben a helyzet drasztikusan megváltozott. Példaként említette a párizsi Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadást, hiszen szerinte a januári merénylet volt a leginkább visszhangot kapó eset, miközben december óta folyamatos támadások történtek Franciaországban. Lánczi véleménye, hogy nem a modernizáció, hanem a kereszténység az, ami megkülönbözteti az európait a többi kultúrától.
"Dönteni kell: a leszakadást hozó keletet vagy a felzárkózást biztosító nyugatot válasszuk-e" – hangsúlyozta Bokros Lajos. A MoMa elnöke kiemelte, hogy a jelenlegi kormányzás alatt folyamatosan sérülnek az emberek személyiségjogai, hiszen a kormány olyan szinteken avatkozik bele a magánéletbe, ami a totalitárius államokban szokás. Azoknak a felvetéseknek kapcsán, amelyek a modernizációt azonosítják a nyugattal, megjegyezte, hogy Kína példája mutatja: a modernizáció nem csak nyugaton lehetőség.
A keleti vagy nyugati vonzódás kérdéskörében a február 2-én Budapestre érkező Angela Merkel is tárgyalni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel. Steffen Seibert, német kormányszóvivő Berlinben kiadott közleménye szerint Merkel és vendéglátója "kétoldalú és európai uniós politikai témákat, az aktuális magyarországi fejleményeket, valamint az ukrajnai helyzetet beszélik meg". A szóvivő jelezte, hogy a kancellár Áder János köztársasági elnökkel is találkozni fog. Merkel hivatalos programja szerint az Andrássy Gyula Német Egyetemen a Szegedi Egyetem díszdoktori címét fogja átvenni, ami után öt magyar egyetem diákjai is beszélgethetnek a kancellárral. Merkel a Dohány utcai zsinagógába is ellátogat, ahol a hazai zsidó szervezetek képviselőivel találkozik és koszorút helyez el az Emánuel-emlékfánál. Villámlátogatása alatt megbeszélést folytat Magyarországon tevékenykedő német vállalatok képviselőivel is. Kai-Olaf Lang, német politikai elemző szerint a kancellár látogatása azt mutatja, hogy Magyarország fontos Németországnak, ugyanakkor a német kormányzat továbbra is "kritikus pragmatizmussal" viszonyul a magyar kormány tevékenységéhez.
