Nagy megelégedéssel és megnyugvással olvastuk Áder János köztársasági elnök Tomislav Nikolic szerb köztársasági elnökhöz írt levelét, amelyben kiemelten fontos lépésnek tartja a szerbiai kormány döntését, amely eltörölte három délvidéki település - Csurog, Zsablya és Mozsár - magyar lakosainak kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. Nemcsak a hazai szerbséget, hanem valamennyi szerbet is büszkeséggel tölt el, hogy e folyamatot a tavaly júniusi közös csurogi főhajtással erősítették meg.
Ideje már, hogy jelenlegi uralkodó elitünk azt a kollektív bűnösséget is elítélje, amellyel a Horthy-rendszer a hazai szerbséget bélyegezte meg. Ezt 1941-ben úgy deklarálták, hogy „A pravoszláv vallású szerbség mindig is olyan rész lenne a nemzet testében, amely az egész szervezetet fertőzi, ezért annak gyökeres eltávolítása jelenthet megfelelő orvoslást”. Közvetlenül a Horthy-hadsereg bevonulása után megindult a szerbek tömeges kitelepítése, deportálása nemcsak Bácskából és Dél-Baranyából, hanem egész Magyarország területéről is. Akkor több tízezer szerb került a barcsi és sárvári táborokba. Ezeket az internáló táborokat joggal nevezték el a gyermekek és öregek temetőjének. A 80-as években egy szerény emlékművet készítettünk a barcsi temetőben, hogy az internáltak és utódaik szenvedései ne merüljenek feledésbe. 2012-ben el is készült, azonban a HM illetékesei nem járultak hozzá a felavatásához.
A közelmúltban a szerb miniszterelnök részt vett a szabadkai ünnepélyes megemlékezésen, amelyet a II. világháborúban kivégzett magyarok emlékére rendeztek. Az eseményen felavatták azt a szobrot is, melyet az eltűnt Turul emlékmű helyén állítottak fel. Aleksandar Vucic miniszterelnök a közös felelősség és egymás megismerésének fontosságát hangsúlyozta, az új szobor előtti főhajtásával kifejezte legmélyebb együttérzését és megbecsülését az áldozatok iránt. Az emlékezés nemcsak nekünk, életben maradottaknak és utódaiknak kötelessége ez, hanem minden tisztességes embernek is. Nincs kollektív bűnösség, nincsen bűnös nemzet, csak bűnös politikusok vannak. Ezért szorgalmazzuk, hogy a magyar és szerb illetékes vezetők avassanak végre közösen emlékművet Barcson és lehetőleg a Szabadka melletti Misicevo faluban, ahol az ottani szerbek emlékművet állítottak az 1945-ben ott eltemetett székelyek és csángók tiszteletére.