Az Öböl-háború pusztító hatásait immár ökológiai katasztrófa is tetézi: az öböl vizének felszínén mintegy hatszáz négyzetkilométer nagyságú olajfolt úszik 20— 25 kilométeres sebességgel Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek partjai felé. A két szemben álló fél egymást vádolja a szennyezésért. Irak a hét végén ismét rakétatámadást intézett Izrael és Rijád ellen, sőt, burkolt formában kilátásba helyezte, hogy beveti „nem hagyományos fegyvereit" is. Az amerikai fél szerint heteken belül megkezdődhet az Irak elleni szárazföldi támadás.
Az Irak-ellenes koalíció szerint Bagdad műve a tengerszennyezés; a part menti kőolaj-berendezésekből és tartályhajókból bocsátották a tengerbe az olajat. Bagdad azonban elutasította ezt a változatot, sőt, azt hangoztatta, hogy az olajfolt az iraki tartályhajók ellen intézett amerikai légitámadások következménye.
Norman Schwarzkopf, - a szövetséges haderők főparancsnoka egy vasárnapi rijádi sajtóértekezletén arról számolt be, hogy a szövetségesek szétbombázták azokat a csővezetékeket, amelyeken az irakiak az Öbölbe folyatták az olajat. Elmondta, hogy a fekete folyadék a szétbombázott csővezetékeken keresztül folyt a tengerbe a parttól több kilométerre levő kuvaiti tartályokból. A tábornok fotókat mutatott annak bizonyítására, hogy a szombat éjszakai bombázás után tegnap már lényegesen kevesebb olaj ömlött az Öböl vizébe.
Politikusok és szakemberek szerint minden idők egyik legnagyobb környezetvédelmi katasztrófája fenyeget az Öbölben. A Pentagon szóvivője szerint a kiömlött olaj meghaladja a napi 100 ezer hordót.
— Hogyan lehet lokalizálni a hatalmas olajfoltot? — kérdeztük Rakonczay Zoltán hazai környezetvédelmi szakembert.
— Véleményem szerint ilyen nagyméretű olajfoltot megállítani már nem lehet. Erre nincs felkészülve a világ! Ha a nagyhatalmak összefognak, akkor az egyetlen megoldás az lehet, hogy valamilyen vegyszerrel leszórják a szennyezett területet, ami majd felszívja az olajat. De hangsúlyozom, ez is csak akkor lehetséges, ha a nagyhatalmak összefognak, ugyanis ennek a problémának a megoldására egyedül nem képes egyetlen ország sem.
— Mi lesz a térség élővilágával?
— A következmények beláthatatlanok! A tenger tetején lebegő sűrű olaj megszünteti a közvetlen kapcsolatot a levegő, valamint a napfény között. A pusztulás hatalmas lesz. Ezenkívül, ami még súlyosabb, a térség országainak vízkészlete is veszélybe került, mert ezek az országok ivóvizüket a tengervíz sótalanításával nyerik.
— Az égő olaj szennyező füstje hatással lesz Európára is?
— Nem, ez kizárt. Egyrészt, most nem olyan a széljárás. Másrészt, ha a szél megfordulna, mire idefújná a füstgomolyagot, addigra az már fellazul. Ellenben a térség országainak levegője nagyon erősen szennyeződik, ha ez így folytatódik tovább. Sőt, ha a füst sűrűbbé válik, még a napsugarak sem tudnak áthatolni rajta — a mezőgazdasági termények így nem képesek beérni.
Népszava 1991. január 28.